Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Zétényi Endre: Albert Ferenc

gyes rendeleténél fogva reám, a mély hódolattal alulírottra bízott rendbeszedését befejezvén és ezáltal több szabad időt nyervén, bátorkodom jelenleg azon mély alázatosságú kérést kegyelmességed kegyes színe elé terjeszteni: miszerint az egri bölcseleti 'folyamban a menynyiségtan előadását reám ruházni kegyelmesen méltóztassék . .. E tan előadása egész életemben egyike vala a legkedveltebb foglalkozásaimnak . . ." így kérelmez 1855-ben egy tudós tanár a tantárgya tanításáért. Majd így folytatja: „...ama Dekrétumban, mellyel kegyelmességed engíem ideérkezésemkor szerencséltetni kegyeskedett, a mennyiségtan előadása, mint egyik tisztem különösen ki van emelve és érintve s szinte fájdalommal érzem, hogy engem ezen Exelenciád kegyes intentiója által egyenesen nekem szánt tisztemből egészen mostanáig kizárni jónak találtatott.. . [12] Az itt előadottakból kitűnik, hogy megbízatásakor egyik fő munkaterületéül a mennyiségtan előadását jelölték meg, s ezt az ígéretet vele szemben nem teljesítették. 1860-i feljegyzés szerint is csak német nyelvet tanított azon évben. Később mégis teljesülhetett a vágya, mert az 1870-i intézeti kimutatás szerint Albert Ferenc, a Specula vezetője, a Lyceumban tanít matematikát, fizikát, geográfiát, statisztikát és német nyelvet mint rendes tanár, az asztronómiát mint rendkívüli tárgyat adta elő. 1871-ben 60 éves korában tanári minőségéből nyugalomba helyezték. Mit végezhetett Egerben mint csillagász? Elgondolhatjuk, hogy a régi híres egri csillagászati obszervatórium is vonzotta ide. Fiatal korában itt kapta meg képzeletét a csillagos ég. Gyermeteg álmait felidézhette és vonzotta a Lyceum tornya. De 5 évi vergődés után belátta Albert, hogy az elavult műszerekkel dolgozni, kutatni nem lehet. Ezért 1856. március 27-én beadvánnyal fordult Bartakovics érsekhez, nyújtson anyagi támogatást a műszerek felújításához. Leverten írja, hogy „jöhetne ide bárki, eredményesen nem tudna kutatni." Tűrnie kellett némelyek méltatlan és bántó támadásait, hogy az egri csillagda némaságának egyedül o az oka. Összesen 1800 pengő forintot kért a haldokló csillagda újjáélesztéséhez, amivel valamennyire használható állapotba lehetne hozni az intézetet. E beadványra az érsek a budai helytartótanácshoz fordult, hogy engedjék át a gellérthegyi obszervatórium megmentett és használatlanul heverő műszereit az egri obszervatórium részére. A bécsi kormány az érsek kérelmét nem teljesítette. Az érsekség juttatásából csupán annyira telt, hogy 1858-ban 85 pengőforint erejéig némi javításokat hajtottak végre. Ezek alapján érthető, hogy itteni csillagászati munkássága igen szűk korlátok közé szorult, feljegyzésre egyetlen megfigyelését méltatta csupán, mégpedig — Eger földrajzi szélességének meghatározásához — a Sarkcsillag Egerből történő magasság-megállapítást. Ez volt itt valamirevaló csillagászati gyakorlati tevékenysége. Volt idő, amikor Eger obszervatóriuma korszerű felszereléssel rendelkezett, akkor képzett csillagász nem akadt. Most készen kapta -400