Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Zétényi Endre: Albert Ferenc

tudóst, hol a nevezett tudományokat ő tanította hazánkban először magyar nyelven. Külföldi útjait ezután is folytatta. 1842-ben előbb Mainzban a német, majd Strassburgban a francia tudósok gyűlésén jelent meg küldöttként. Beutazta egész Németországot, Franciaországot, Svájcot. A mainzi vándorgyűlésen ismertette a gellérthegyi obszervatórium történetét, külföld felé kiépítette a kapcsolatot, az intézet munkásságát a tudományos világ szolgálatába ajánlotta. Jól szerepelt a francia természettudósok gyűlésein is felszólalásával. A csillagvizsgáló katalógusából megállapítható, hogy az Albert által létesített külföldi kapcsolatok nem maradtak eredménytelenül, mert megérkeztek oda a bécsi, a pulkovói tudósítások, a modenai, milanói, dorpati intézetek kiadványai. A strassburgi gyűlés különösen nagy hatással volt rá abban a tekintetben, hogy ezentúl ne csak művelje a tudományokat, hanem azokat kedvvel, szenvedéllyel, és sikerrel írásban és szóban népszerűsítse is. Ez az elhatározás a későbbi „ismeretterjesztő" Albert Ferencben teljesedett ki. 1842-ben a fiatal egyetemi tanár és csillagász elegendő erőt érzett magában ahhoz, hogy tudásáról a nyilvánosság előtt, természettudósok körében itthon is számot adjon. A magyar orvosok és természetkutatók II. pesti gyűlésén a kettős csillagokról magasszintű előadást tartott. Felszólalását ekkor még bocsánatkéréssel kezdte, mentegette magát, ha nyelvhibákat követne el. „Remélem — mondá —, hogy a jövendő gyűléseken áldott új hazám nyelvével már jobban, tisztábban, gyakorlottabban élhetni képes leendek." Szavát beváltotta, évek múltával oly tisztán és ékesszólóan beszélt, és szónokolt, hogy nyilvános gyűléseken élvezettel hallgatták rögtönzéseit is, amelyek az „ékesszólás" mintái voltak. Munkássága elismeréséül 1843-ban a Természettudományi Társulat a tagiai közé választotta. 1847. január 16-án halt el édesapja, aki, mint nyugalmazott őrnagy, fia közelében Pesten telepedett le előzőleg. Az 1848—49-i évek eseményei Albert életének második korszakát zárták le. A testben-lélekben magyarrá vált Albertet a budai nemzetőrsereg századosává nevezték ki. A császári seregek bevonulásáig élénken tevékenykedett mindien nemzeti irányú mejgimozdulásban Batthyány Lajos miniszterelnök 1847. szeptemberében erődítési munkálatok elvégzését rendelte el. Kinevezték az ott folyó feladatok rendjére és a munkások fizetésének folyósítására felügyelő bizottságba. Ennek a teendői szeptember 20-tól szinte egyedül reá s részben a vele együtt működő tabáni bíróra nehezedtek. Később a nemzetőrség írásbeli felszólítására a vár északi bástyáinak a megerősítését célzó munkák felügyeletét is elvállalta. Az 1849-es események a gellérthegyi obszervatórium környékét is a harci cselekmények színhelyévé tették. Áprilisban a magyar honvédsereg Buda felé közeledett. Ennek hírére Buda lakossága csapatostól áramlott az obszervatórium felé, hogy annak látcsöveivel a közelgő honvédeket szemlélje. Ezután az osztrák katonai „Comissió" a táv-397