Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Zétényi Endre: Albert Ferenc

csövek használatát megtiltotta. Az egész területet lezárták, a távcsöveket csak az osztrák sereg őrsparancsnokai vehették igénybe. A háborús hurokvonal lassan szűkült a Gellérthegy körül. Az osztrák származású Mayer igazgató április 22-én éjjel álruhában elmenekült az obszervatórium épületéből, meg sem állt Ausztriáig. Elment anélkül, hogy adjunktusának egyetlen búcsúszót is szólott volna. Az obszervatórium őrzésének gondja-baja teljesen Albertra maradt. Ő a pusztulástól féltette a Csillagda drága műszereit. Szerette volna azokat biztonságosabb helyre szállítani. E tekintetben — az osztrák parancsnok tilalma ellenére — az egyetemi tanácstól, felettes hatóságától kért hozzájárulást. Választ nem kapott. Erre az osztrák parancsnoksághoz, nevezetesen Hentzi tábornokhoz fordult engedélyért az eszközök elszállítása céljából. Albertet azonban igyekeztek megnyugtatni, hogy az obszervatórium nem kerülhet veszedelmes helyzetbe. Május 4-én az osztrák védősereg a magyar huszárok közeledtére a Gellérthegyről levonult s a várba zárkózott. A hegyen megjelenő huszárok ott kitűzték a magyar lobogót. Utána egy ágyúüteget vonultattak közvetlenül a csillagvizsgáló elé. Albert az obszervatórium drága műszereire való hivatkozással az ütegállás elhelyezését kérte. A háborúban — sokszor minden nemesebb célt félretéve — a stratégiai helyzet dönt, Albert kérése nem teljesülhetett. Mit tehetett mást, megkezdte az obszervatórium műszereinek a leszerelését. A harci cselekmények fejtegetése, kritikája — főleg a hadilevéltár adatainak ismerete híján — nem lehet feladatom. Az események gyorsan követték egymást. A magyar és osztrák ütegek tüzelésbe kezdtek. Tizennyolc-fontos lövedékek hullottak a Gellérthegyre, az obszervatórium környezetére. Erős ágyútűz közben a csillagászati eszközöket Albert mások segítségével szétszedte és az épületben iparkodott biztonságos helyre tenni. Mivel május 5-én már az észlelőhelyen, sőt az Albert ottani lakóhelvén is rombolást idézett elő az ágyúzás, családja eltávolításáról is gondoskodnia kellett. Golyózáporban iparkodott őket a hegyről levezetni. Albert egyelőre maradt s folytatta a műszerek mentését. Az ágyúzás hevessége fokozódott, emiatt a honvédparancsnokság őt is távozásra szólította fel. Éjjel azonban a tűzszünet alatt ismét visszaosont, folytatta a mentési akcióját. Ebben a honvédek is segítségére siettek. így telt el pár nap. De május 10-én már teljesen összelőtt falakat talált az obszervatórium helyén. A pincék, szobák, azokban a szekrények feldúlt állapotba kerültek. Könyvek, iratok összezúzva feküdtek szerteszét. Kelényi Ottó véleménye szerint a rombolás azért történhetett meg, mert a tudatlan tabáni csőcselék a honvédeket félrevezette, mondván, hogy a felszerelések az elmenekült Mayer osztrák származású igazgatóé voltak, aki az osztrák seregnek kémkedett is. Budavár visszavétele után — Albert kérésére —• őrcsapat vigyázott a megmaradt ingóságra. De május 23-ra virradó éjjel ez az őrség is eltűnt, a megmentett értékeket újból feldúlták, kifosztották. A környék lakossága között még házkutatást is tartottak, amikor a tönkretett tárgyak kis töredéke visszakerült. -398