Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A mozgás kérdése a földrajzi környezetben

b) Földi energiák: Nehézségi erő (nyomás a Föld belsejében, anyagok fajsúly szerinti elkülönülése, gömbhéjas szerkezet. Izosztatikus mozgások, üledékképződés. Fontos a szerepe a légköri mozgások végrehajtásában). A Föld tengely körüli forgása (a forgás kombinációja a Hold és Nap által előidézett árapály-jelenséggel, szerepe a kontinensek nyugatra tolódásában, a sark vándorlásban. Kapcsolatban a Nap sugárzásával, ez a forgás alakítja ki az időjárás valamennyi jelenségének napi ritmusát). Atombomlás (meleget termel, belső anyagáramlást tart fenn, a Föld térfogatváltozását okozza. Közvetve innen származik — legalább részben — a kéregmozgások energiája). Kémiai folyamatok (hőtermelés—hőfogyasztás, térfogatváltoztatás. Igen jelentős a szerepük a bioszféra életfolyamataiban). A Föld belső melege (örökölt, vagy termelt energia, a meteorit elmélet szerint. A belső erők közvetlen fő képviselője). A magma eredeti gáztartalma (expanzív erő, az anyagvándorlás, a vulkánikus működés egyik fő tényezője) [2]. Az anyagmozgás fő formái a földrajzi burokban Geokémiai körforgalom A Föld kérgét alkotó kémiai elemek minőségileg azonosak a világegyetem anyagaival, csak mennyiségileg különböznek tőlük. Az elemek mennyiségi arányával kapcsolatban V. J. Vernadszkij nagy jelentőséget tulajdonít a földkéregben lezajló geokémiai folyamatoknak. Vannak olyan elemek, amelyek vegyületet nem alkotnak (Vernadszkij-féle I. csoport, nemes gázok), vannak elemek, amelyek csak ritkán és kevés vegyületet alkotnak (II. csoport, nemes fémek), vannak olyanok, amelyek ciklikus folyamatokban reverzibilis vegyi folyamatokba lépnek egymással, és főleg biológiai anyagcserében vesznek részt (III. csoport, ciklikus elemek, H, C, O, Fe, S, stb.) Ide sorolható a legtöbb elem. A következő a diszperz elemek csoportja. Legtöbbjük nem vesz részt a bioszféra vegyi folyamataiban (IV. csoport), továbbá a radioaktív elemek csoportja, amelyek beléphetnek vegyi körfolyamatokba (V. csoport), végül a ritka földek elemei (VI. csoport). A geokémiai körforgalom érzékeltetésére Vernadszkij sémákat állított össze, megállapította ezenkívül azokat a szférákat, ahol az elemek vándorlása lefolyik [3], A vegyi körforgalmat üzemben tartó, egyenlően fontos két energiaforrás a Föld belsejéből származó hőenergia és a Nap sugárzó energiája. Végeredményben, mi a geokémiai mozgás? — az elemek csoportosulása vegyületekben, az elemek és a vegyületek egymásrahatása, az elemek vegyületekből való kilépése, visszatérése elemi állapotba, átlé-374