Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Lőkös István: Dayka Gábor utóélete I. (1787—1800.)

A következő levél már 1792-es keltezésű és Aranka Györgynek szól. Dayka-vonatkozása az ismert Heloíz—Abelárd-fordítással kapcsolatos, amelyet ki szeretett volna adni ,,deák betűvel" a német klasszikusok kiadásainak példájára: ..Egynehány napja, hogy Wielandnak Diogenesét" a' Dayka által fordított Heloízt és Abelárdot, és az Aszalay által készített Lessing Meséinek fordítását 200 Rfnt bancoczédulával küldöttem-fel Bécsbe, hogy ott olly formán nyomtattassanak, mint Schraembel szokta a' deák betűvel nyomtatott Német Classicusok munkáit" [83]. Ez a vállalkozás azonban kudarccal végződik, mivel a bécsi cenzor sem Wieland Diogenesének, sem Dayka fordításának megjelenését nem engedélyezte. Erről is azonnal értesíti Arankát 1792. július 21-i levelében: „A' Wieland Diogenesét és a' Dayka Gábor által fordított Abelard verseit a' Bécsi Cenzor meg nem engedé" [84]. (Kiemelés tőlem. LI.) Ezután — mintegy két esztendős szünettel — majd csak 1 794-ben bukkan fel ismét Dayka neve Kazinczy leveleiben. így 1794. március 4-éről bírjuk pl. egy Kis Jánoshoz írott levelét, amelyben lőcsei, Daykánál tett látogatásáról szól, s amelyben közli annak (ti. Daykának) hozzáírott búcsúversét néhány igen bensőséges hangú megjegyzéssel: ,,. .. halld Daykának ezt a' búcsúztatóját. Ezzel eresztett-el Lőcséről Januar 31-dikén. Indulsz a' Pannon Edenébe, A' Grátziák lakóhelyébe Ö lelkem jobb fele, Hol űzi vak elmék homályát 'S letépi a' bűn átorcáját Bölcs lantod zengzete. Én elmerülve bánatomban Nyögök nem érdemlett honnomban 'S utánad esdeklem, 'S lépésid könnybe ázott szemmel. Eltelve néma gyötrelemmel, Távolról követem. Te, a' mord tél bús fuvatagja, A' merre a' Szépség alakja, Ferencz útját veszi: Térj Aeolus vak tömlöcébe. Hadd súgja lágy Zefir fülébe, Hogy Dayka szereti. Nem képzelheted-el, melly kedves vólt előttem ez az érzékeny vers. Sírtam örömömben. O, mi ehhez a' digito monstrarier hic est [85]!" 1794. novemberéből [91] bírjuk aztán Kazinczy utolsó olyan levelét, amelyben közvetlenül elfogatása előtt Daykáról szó esik. A Címzett Csokonai, akitől egy Dayka modorában írt verset kér: ,,. . . Az Urat újra kérem a' vers eránt, melly ollyforma lehetne, mint a' Dayka propempticonja. 303-