Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: A nemzeti művelődés ügye 1790—91-ben

[136] Aranka: Újabb elmélkedés. Jancsó: 109. 1. [137] K. L. Levél a Hadi és más nevezetes Történetek szerkesztőihez. II. 46. 1. [138] Decsy: 89—90 1. [139] Vályi: Beszéd: 10. 11. 1. [140] Vályi: Beszéd: 11—12. 1. [141] Szatsvay: 9. 1. [142] Vályi: Beszéd: 12—26. 1. [143] Osvald: 47. 1. [143a] Nagyváthy János így lelkendezik a kereskedelem nagy hasznáról az emberi társadalom fejlődésére nézve: „A kereskedés az a gazdag kincs-ház, amely nemcsak a szükséget elégíti meg, de még a gyönyörűségeket is.. . nagyobbítván, az életet kellemetessé és megelégedetté tészi. Ez az a kötél, amely a nemzetségeket együvé köti, egymás barátivá, sőt egy nagy gazdának cselédivé tévén őket, a szeretetet. .. az emberi nemzet szívébe felgerjeszti és táplálja. .." Örömórái: 27. 1. [144] Nagyváthy: Mezei gazda: Előljáró beszéd. Az országgyűlés egyik legnevezetesebb nemesi politikusa, Batthyány Alajos is tankötelezettséget emleget és gazdasági iskolák felállítását sürgeti. (Ad amicam aurem. 1790.) [145] Decsy: 177. 1. ill. 265. 1. [146] Tessedik S. A paraszt ember Magyarországon. 1784. (T. S. válogatott pedagógiai művei. Vincze László kiadása. 63. 1. [147] Nagyváthy: Mezei gazda: 471. 1. [148] Nagyváthy: Mezei Gazda: 471. 1. [149] Nagyváthy: örömórái: 34. 1. [150] Ewald: 16—18. 1. [151] Jámbor Szándék. A Társaságnak hasznai I. [152] Bessenyei György: A természet világa. 3354—3357. sorok. [153] Ewald: 37—43. 1. [154] Ewald: 21—29. 1. [155] Mindenes Gyűjtemény. 1789. dec. 19. [156] Kováts Ferenc a Mindenes Gyűjteményben. 1790. III. 27, 31 IV. 3. [157] Keresztury-Szirmay: 176. 1. ill. 166—167. 1. [158] Keresztury—Szirmay: 166. 1. [158a] Szatsvay: 10. 1. [158b] Concha: 74. 1. alapján. [158c] Szluha: 29. 1. [158dj Keresztury—Szirmay: 163. 1. [159] Báróczy: 74. 1. Báróczy itt Apáczai gondolatait ismétli meg. Vö. Bán Imre: Apáczai Csere János Bp. 1958. [160] Aranka: Újabb elmélkedés. Jancsó: 117. 1. [161] Hajnóczy: Dissertatio. Benda I. 332—333. 1. [162] A szerzőnek mindmáig Rácz Sámuelt tartják. L. a feldolgozott röpiratok felsorolását. [163] Kiss: 31. 1. [164] Kiss: 30. 1. [165] Kiss: 29. 1. [166] Kiss: 44—45. 1. [167] Kiss: 37. 1. [168] Az egyetem Budán történő megnyitása, ill. már az áthelyezése alkalmával megszülető ünneplő versekről 1. Sándor István; író és társadalom. I. Főúr és nemes. 1945. 116—119. 1. [169] Keresztury—Szirmay: 164. 1. [170] Kiss: 49. 1. — 1793—94-ben a megyék egy része feliratokban érvel az egyetem Pesten maradása mellett. Érveik teljesen azonosak a Kiss röpiratában felsoroltakkal. Vö. Pauler Tivadar: A budapesti m. kir. tudományegyetem története. Bp., 1880. 307—308. 1. — Verseghy Ferencnek is ismeretes egy kis feljegyzése ez időből: Vortheile, wenn die Universität in Pesth bleibt. Szerinte Esztergomban az egyetem nemesi környezetbe kerülne, míg Pesten a polgárság fogja rányomni a bélyegét. Ism. részletesen: Mályusz Elemér: A 287-