Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: A nemzeti művelődés ügye 1790—91-ben
magyarországi polgárság a francia forradalom korában. Bécsi M. Tört. Kut. Int. Évk. I. 1931. 280. 1. L. még Benda: II. 314. 1. 1. jegyzetét. [171] Waldapfel József: 50 év Pest-Buda irodalmi életéből. (1780—1830). 1935. 108—110. 1. [172] Kiss: 49. 1. [173] Decsy: 153. 1. [174] Decsy: 111—112. 1. [174a] Egészen hasonló értelemben ír Apáczai 1659-ben. „Én úgy vészem eszemben sok okokból, hogy a tudománynak előmozdítását nem egyebünnen, hanem a főrendűektül kell minékünk várnunk, kik ha maguk nem tudósok, hogyhogy igyekezhetnek másokat tudósokká tenni." A magyar nemzetben immár elvégtére egy Academia felállításának módja és formája. Idézi Bán: id. m. 502. 1. [175] Kazinczy Batthyány-Strattman Alajosnak, 1791. I. 7. K. L. XXIII. 29—34. i. Általában egynek veszik ezt a főurat az ismert Batthyány Alajossal. Erről a B. Str.-ról írja Kazinczy 1807-ben, hogy egy évvel azelőtt meghalt. (K. L. IV. 475. 1.) Az 1790-es évek politikusa 1818-ban halt meg Debrecenben. [176] Mindenes Gyűjtemény. 1790. V. 8—10. [177] Batsányi János ö. M. II. 264. 1. [178] Mindenes Gyűjtemény. 1790. március—április. [179] Kiss: 51—52. 1. — Martinovics is annak tulajdonítja a nemzet kulturális elmaradottságát, hogy az oktatás a papok, a jezsuiták kezében van. „Ha végül gyermekeinknek a komoly tanulásra való alkalmatosságát nézitek, akiknek sajnos csak a jezsuiták által írt hitvány könyvek állnak rendelkezésére, akkor arra az eredményre juttok az én figyelmeztető szavaim nélkül is, hogy hazánk most más népeknek is törvényeket szabna és kiváló nyelvét nagy gyönyörűséggel idegen népek ajkán is hallhatná, ha a tudományokban olyan mértékben volna kiművelve, amilyen a tanulmányi rend Angliában, Franciaországban, Hollandiában... Oratio. Benda I. 136. 1. Magyarul a Szöveggyűjtemény II. 1. 487. 1. [180] K. L. XXIII. 32. 1. [181] Osvald: 114. 115. 1. [182] Hajnóczy: Dissertatio. De censura librorum. Benda I. 333. 334. 1. [182a] Decsy: 191. 1. és 198. 1. [183] Kováts Ferenc a Mindenes Gyűjteményben, i. h. [184] Jámbor Szándék. [185] Batsányi János: Tudósítás. B. J. 0. M. II. 257. 1. [186] A Bessenyei előtti akadémiai törekvésekre: Toldy Ferenc: Az akadémiai eszme Magyarországon Bessenyei előtt. Beszéd 1871. I. 23. Összegyűjtött Munkái. VII. k. [187] Vö. Némedi Lajos: Bessenyei György és a német felvilágosodás. Egri Ped. Főisk. Évk. VI. 1960. 261—286. 1. [188] Geidler József: Az felséges prussiai király Második Fridericus által generálisainak adatott hadi oktatások.. . Kvárott. É. n. Előszó 1775-ből Bécsből keltezve. — Ezt az adatot még nem láttam említve, ezért közlöm itt. [189] Decsy: 128—129. 1. [190] Decsy: 128-129. 1. [191] K. L. IV. 16. 1. 1192] Waldapfel József: 50 év Pest-Buda irodalmi életéből. . . A Batsányi János összes Művei II. kötetének kitűnő jegyzetanyaga utal Batsányi akadémiai törekvéseire, a 370. l.-on. [193] Vö. Némedi Lajos: Bessenyei György utóélete. (I. 1772—1789) Egri Ped. Főisk. Évk. VII. 355—390. 1. (a harmadik fejezet.) [194] Nagy-méltóságú gróf Forgách Miklós úrhoz. Magyar Múseum II. Batsányi János Ö. M. II. 201—203. 1. [195] IK 1926. 316—318. 1. Az akadémiai tagságra kiszemeltek névsorának közzétételével már nem értett egyet Batsányi. [196] Batsányi János Vál. Munkái. Magyar Klassz. 279. 1. [197] Id. h. 281. 1. [198] Batsányi János ö. M. II. 509. 1. 288-