Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: A nemzeti művelődés ügye 1790—91-ben

hozni az egyetem újonnan létesült magyar tanszéke körül. Vályi András, az első professzora a magyar nyelvnek, támogatta a kísérletet. Nyilvánvalóan az volt a céljuk, hogy működésükkel előkészítsék egy igazi akadémia létrejöttét. A nemzeti nevelés, a nyelvművelés, sőt gazdasági kérdések is foglalkoztatták az ifjakat, 1792-ben egy kötetben meg is jelentették munkálkodásuk gyümölcseit [213], Távol az ország szívétől Sopronban jött létre egy önképzőkör „Evangélikus Líceumi Magyar Társaság" néven Kis János buzgólkodása nyomán. Kazinczynak a körrel való kapcsolataira már utaltunk. Egyedül Erdélyben sikerült a nemzeti felbuzdulás kezdeti lendületét kihasználva, Bécstől engedélyt nem nyerve, de eltüretve létrehozni az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságot. Aranka György marosvávásárhelyi táblabíró ügyességének és szívósságának köszönhető ez az eléggé nagyra nem értékelhető eredmény. Aranka nem volt tehetséges író, de lehetett egyéniségében valami megnyerő. A magyarországi írók hozzá szinte nagyobb bizalommal fordulnak ekkor és később is, mint egymáshoz. Batsányi pl. fenntartás nélkül közli vele éles kritikai megjegyzéseit a magyar viszonyokról. Arankának volt érzéke ahhoz, hogy segítsen a „szép gondolatocskáknak megtestesülni," értett hozzá, miként kell „őket az árnyékgondolatok kebeléből a valóság színére kihozni", saját szavaival élve. Ez a sok nagyálmú, realitás nélkül tervezgető magyar ember közt éppen nem megvetendő tulajdonság. Az Aranka-féle társaság létrejötte és munkássága nem tartozik részleteivel együtt ide [214], Csupán célkitűzéseit vázoljuk itt fel. Aranka röpirataiban a magyar nyelv kiművelésének és a nemzeti kultúra fejlesztésének szükségességét Bessenyei és Báróczy gondolatai nyomán bizonygatja. Az általa javasolt társaság azonban nem akadémia, legkevésbé tudományos akadémia, hanem nyelvművelő és ismeretterjesztő társaság. Ügy látszik, ezt látta keresztülvihetőnek az adott körülmények között. Első röpiratában, a Rajzolatban még általánosabb a célmeghatározás: „Az eddig elmondottakból kijő, hogy annak az intézett társaságnak két fő tárgya lehet, um. a nyelv mívelése és a nemzet világosítása" [215], Aranka hamarosan szükségesnek tartotta, hogy javasolt társaságának e második célkitűzését részletesebben és konkrétebben megjelölje, mert a világosítás, felvilágosítás fogalmak körül félreértések támadhattak s ajánlatos volt az óvatosság. Jobb volt inkább a nemzeti érzésre apellálni és nem hangsúlyozni túlságosan a világosságot. Újabb elmélkedésében „a nyelv mívelése és a szükséges esméretek terjesztése" szerepelnek a társaság közönséges tárgyaiként [216]. Az első természetes célkitűzés, magyarázatra nem szorul. A másodikat itt már Aranka azzal indokolja, hogy azt az elsőtől nem lehet elválasztani, „azért, hogy ennek kedveitető érdekessége a másiknak unalmas voltát elvegye és olvasását tűrhetővé tegye." Szinte álcázza Aranka az ismeretterjesztő célt, mintha csupán arra volna jó, hogy a közönség meg ne unja a nyelvművelést. A továbbiakban az „esméret terjesztéséről" úgy szól mint „a nyelv mívelés második közönséges tárgyáról". Kitűnik, hogy Erdélyben nem érez elég erőt arra, hogy tudományos társaság jöhessen létre. Ezért ha272-