Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: A nemzeti művelődés ügye 1790—91-ben

szórtan élnek és működnek, egymásról alig tudva. A központi irányítás gondolata sem csábító számukra. Kazinczy pl. nem akarja vidéki lakását feladni, hogy mint fizetéses tag Pesten működjék. Amint a következő sorok bizonyítják, hiányzott a teljes egyetértés a legelsősorban is érdekelt íróink között az ügyet tekintve. Nem alakult ki teljesen és egységesen a létrehozandó társaság terve, s úgy látszik, Révai Miklós nem rendelkezett kellő tekintéllyel írótársai előtt. Batsányi János az országgyűlés első lelkes ülései után Forgách Miklós grófhoz fordul ,,a magyar íróknak nevekben" s kéri, pártfogolja egy magyar tudós társaság megalapítását, mely ,,a hazai nyelvet mivel je, közönségessé tegye s a tudományokat az országban ugyan azon nyelven terjessze, virágoztassa" [194] Batsányi az akadémia szükségességét — biztosan Bessenyeitől tanulva — már a Magyar Museum Bevezetésében is hangoztatta, s a kassai társaságot csak addig tartotta oly fontosnak, amíg ilyen országos akadémia létre nem jöhet. Az ő célmeghatározása bizonyos értelemben különbözik a Decsyjétől. A tudományokat az országban magyarul terjeszteni, virágoztatni, tehát nem is elsősorban művelni a cél: ez elérhetőbbnek látszik és sürgősebb feladat a mi helyzetünkben. Batsányi itt Aranka György elgondolásához áll közel, akinél azonban az ismeretterjesztés, mint a nyelvművelés mellett egyenrangú célkitűzés, még hangsúlvozottabb, a tudományok művelése pedig egyenesen kirekesztetik a célok közül. Jelentősebb íróink tevékenysége 1790—91 körül adatszerűen még korántsincs kellő részletességgel feldolgozva. Batsányi — úgy látszik —• hosszabb időn át fáradozott az akadémiai gondolat valóraváltásán s tevékenysége a Révaiéval kapcsolatban kellett álljon. Ügy tudjuk ugyanis, hogy Révai Eszterházy József gróf útján Sándor Lipót főherceget kérte fel a létrehozandó akadémia protektorául, ez a lépés valószínűleg már Batsányival együtt tétetett meg. Kreskay Imre, a Bessenyei féle Hazafiúi Magyar Társaság egyik tagja, 1790. augusztus 6-án azt írja Batsányinak válaszként közlésére: „írod, hogy az ifjú Leopold hercegnek protekcióját avagy pártfogását reményűtek a tökéletesebb Hazafiúi Tudós Társaságnak felépítésére. Én, emlékezvén hajdani igyekezetünkről, nem keveset tartok a pártfogásnak kérelmétől" [195]. A továbbiakban pedig elmondja az 1779-es kísérlet történetét. Batsányi 1791. január 6-án arról értesíti Arankát, hogy ,,a felállítandó Tudós Társaságnak dolgát a gyűlésen akarják felvenni a rendek. Én Pozsonyban személyesen voltam eziránt a királynál. Szokása szerént igen kegyesen fogadott s jó reménységet nyújtott. A béadott s újonnan kidolgozott Plánumot már által is küldötte a fiának, nádorispányunknak. Ez különösen megígérte, hogy teljes igyekezetével rajta lesz, hogy bennevetett bizodalmunknak sikere légyen" [196]. Ez a Planum a Révai-féle elaborátum lehet csak s úgy látszik az akadémiai névsorral együtt közös munka Batsányival s bizonyára még másokkal is. Batsányi sem csak a maga nevében megy a királyhoz kihallgatásra az akadémia ügyében, mint ahogyan Forgáchhoz is a magyar írók nevében szól. A Révaival való k'özös munkára mutat, hogy 1791. augusztus 8-án örömét fejezi ki Arankának az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság szerencsés 268-