Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: A nemzeti művelődés ügye 1790—91-ben

népből, hogy sem a főrendekből; ha tehát azt az olvasásra, a tanulásra rászoktattuk volna, hasznos és gyönyörködtető könyveket dugtunk volna kezébe, úgy nem kellett volna félni, hogy ne légyenek jóltévők; hova kell egy franciának vagy anglusnak érdemesebb jóltévője, mikor két, három, sőt kilenc, tízezer előfizetői vágynák" [176]. Magyar nyelven az első előfizetési felhívás éppen tíz évvel ezelőtt jelent meg és Ráth Mátyás Magyar Hírmondójára a két magyar hazában 318 előfizetőt szerzett. A mi szűkös viszonyaink között hasonló számokkal kellett még sokáig kalkulálni. Dugonics Etelkája ugyan elkélt ezer példányban, de Kazinczy Messiás-fordítására csak 13 előfizető jelentkezett, 1791-ben is, amikor pedig fellendülésre számítottak íróink. A társadalmi tömegbázis kiszélesedésének reménysége csillan ki Batsányi 1791 szeptemberében kibocsátott felhívásából is. Négy millió magyar van, mondja, Erdélyt nem is számítva. „Nem fognánk-e egy ily nagyszámú publikumban Museumunk-nák legalább 4—5 száz olvasót találhatni? Nem várhatnánk-e nemzetünknek mostani állapotjában. . . Ezt azonban csak a jövendő fogja megmutatni. . ." [177] A jövendő pedig azt mutatta, hogy a nemzet lelkesedése anyai nyelve mellett igen rövid ideig tartott. Kármán néhány év múlva 289 előfizetővel is beérné, de nem tud többet elérni 192-nél! ,,A tudományoknak bő kéz kell s elmeszabadság. E kettő nélkül sinlenek a nagy eszek." így szól A magyar hazának anyai szózatja az országgyűlés honatyáihoz. Nemcsak pénz, társadalmi megbecsülés, hanem szabadság is kell a kultúrához, de a polgári életforma más alapvető tevékenységéhez is: „. . .a tudományok, mesterségek, a kereskedés, a szorgalmatosság egyedül a szabadságnak árnyékában szeretnének kényekre virágozni. . ." [178], írja Kovács Ferenc mérnök. A szabadság pedig legfőképpen azt jelenti, hogy az egyház gyámkodásától kell megszabadítani a tudományt. Csakis a szabad, világi tudomány teszi naggyá a nemzetet, a Kazinczy féle filozófia, mely mentes az „eleve-állatásoktól". Kiss József az egyetemen is ilyen papi nyűgtől mentes tanítást szeretne és ezt a nemzeti boldogság egyik fontos feltételének tartja. Egész mondanivalóját így összegezi: „Nemes magyar nemzet! Iparkodj tehát magadat s fiadat boldogítani és minden széltől el ne tántorodjál és jól meggondold, hogy a magyar addig nem boldogul, míg a nyelvét fel nem állítja, minden hivatalt és tanítást magyarul nem folytat, a bölcsességet közönségessé nem teszi és az uralkodó papi rendek jármát el nem veti. . ." [179], (Kiemelés tőlem: N. L.) Az uralkodó papi rendeknek eszük ágába sem volt, hogy hatalmi pozícióikat feladják. Jobb tehát elkerülni velük az összetűzést. Az óvatosságot annyira viszi Kazinczy, hogy tervezett Magyar Arcadiájának gyűléseit sohasem akarja pap és asszony jelenléte nélkül megtartani. „Papnak a^ért kell jelen lenni, hogy a klérus azt ellene törekedő szándéknak ne vélje, asszonynak pedig azért, hogy kőmívesi lózsiknak ne tartassanak gyűléseink" [180]. 263-