Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: A nemzeti művelődés ügye 1790—91-ben

a tanítóknak határ nélkül való szabadságot ád arra, hogy mindeneket jól megvizsgáljanak és kikeressék, hogy mennyire mehet a józan okosság" [167], Részben az egyház gyámkodásával függött össze az a hosszú ideig tartó vita is, hol legyen az ország egyetlen egyeteme. Amikor végre a hetvenes évek végére sikerült a haladó erőknek keresztülvinni, hogy az ország nyugati széléről, egy klerikális színezetű kisvárosból, az egyetem az ország természetes és ősi középpontjába kerüljön, a költők és írók a legfontosabb oktatási intézmény új elhelyezkedéséhez nagy reményeket fűztek és magasztalták érte a királynőt [168]. Csakhamar felmerültek azonban más szempontok, melyek megint a Pest-Buda-i elhelyezés ellen szóltak. Az egyiket éppen a magyar nyelv érdekében hangoztatták, pl. Benyák Bernát, de maga Hajnóczy József is, féltvén az ifjúság magyar neveltetését. Eger vagy Vác került szóba, mint lehetséges kedvezőbb egyetemi székhely. Ismét mások a nagy városok erkölcsromboló hatásától féltették az ifjúságot s ezért voltak Pest ellen, mely nálunk akkor ilyennek számított. A legfontosabb szempont, amiért még sokáig újra és újra felmerül a Pestről való elhelyezés terve, véleményem szerint éppen az, hogy bizonyos klerikális erők feltétlenül papi gyámkodás alá, tehát püspöki székhelyre, klerikális kisvárosba szerették volna átteni az egyetemet. Természetes az is, hogy ezt a szempontot taktikából nem hangoztatták nyíltan. A Második Leopold stb. című röpirat szerzője, kinek reakciós felfogását már megismertük, az egyetemet Egerbe helyezteti Leopolddal át, mert ,,a tudományoknak műhelyeit" olyan városokba kell átvinni, „amelyek az emberek lármáitól félre esnek és ahol a friss levegő az elméket élesíti, nem pedig az, hol a zavaros víz terheli a tanulóknak gyomrokat, vagy a feslett erkölcs rontja azoknak ártatlanságát" [169]. Ismertetnünk kellett e vitát, hogy megértsük, miért szentel e kérdésnek annyi helyet Kiss József röpirata. Az egész 11 §-t az elhelyezés elleni tiltakozás tölti ki. A fontosabb érvek Pest mellett: az ország közepén fekszik, főhivatalok vannak itt, van elég tisztességes szórakozási és kulturális lehetőség, a szegényebb diákok megélhetnek magántanításból, a medikusoknak van elég hulla a boncoláshoz. A leglényegesebbet mégis a IX. pont mondja ki: „Annak a városnak pedig, amelyben az universitás lészen, egyenes helynek és szabad s nem papi városnak kell lenni, a víz is és az aer jó legyen ott, szükséges. Mindenféle eledelnek is ottan és szállásnak bővelkedni kell" [170]. (Kiemelés tőlem: N. L.) Az egyetem székhelye körüli vita része annak a nagyobb harcnak, mely az ország közepén, a régi székhelyen ismét gazdasági és kulturális központot akar teremteni, mert egy ilyen központ előfeltétele a gyorsabb haladásnak. Az egyetem ügyével a litteraria deputatio is foglalkozik és áthelyezése mellett határoz. Felmerül a kancellárián Esztergom neve is. Nagyszombat még évtizedek múlva is visszaköveteli az országgyűlésen egyetemét [171]. Szerencsére éppen a súlyos anyagi kihatások megakadályozzák az egyetem elhelyezését, mely kedvezőtlenül befolyásolta volna kulturális fejlődésünket. „Mindenütt nagy summa 18* 259