Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: A nemzeti művelődés ügye 1790—91-ben

nyelvben" [74], ..Bátran elmondhatom — folytatja néhány lappal arrébb — hogy az anyai nyelvnek a nemzeti természeti tulajdonságoknak nemcsak fenntartásokra, hanem tökéletesítésekre is mindenek felett való ereje vagyon, úgy mint amely éppen ezeknek fenntartásokba íoglalatoskodhatik és foglalatoskodik leginkább. . . A nemzeti természeti tulajdonságoknak fenntartó eszköze a nyelv. . ." [75] A másik pályamunka szerzője, Vedres István mérnök is ugyanezen véleményen van. Szerinte is ,,minden nemzetnek különös geniusa s természete van, amelyet akkor veszt el, amidőn anyanyelvét változtatja, lesz belőle olyan, mint mikor a diófába szilvafát oltanak" [76]. Példának a Bécsben sokáig lakott magyar urakat említi, kik elfelejtették anyanyelvüket és megszűntek magyarok lenni érzésben és indulatban is. Vedres a rendkívül sokak által olvasott Montesquieu-re hivatkozik,, aki szerint „csak a muzsikának megváltoztatása is megváltoztathatja az országok igazgatásának módját." Természetes, mondja erre Vedres, hogy a nyelv megváltoztatása még inkább megváltoztatná. Az idealista elmélkedés az ok és okozat önkényes felcserélgetésével és teljesen felületes, hibás délibábos nyelvészkedéssel, analógiák előrángatásával különös következtetésekhez jut el. A kortársak azonban komolyan vették az olyan fejtegetéseket, amiket Vedres előbbi megállapításaihoz fűz: „Nem ok nélkül való vélekedés az is, hogy a nyelvek természetének hasonlatosságát követi a nemzetek polgári állapotjának mivolta. Mert olvassuk azt, hogy a német nyelvnek sokkal nagyobb hasonlatossága légyen a görög, mintsem a deák nyelvhez; és valóban mit ábrázol a kerületekre feloszlott Németország is egyebet, mint Görögország városainak külön külön való birodalmait. A nemzeti magyar nyelv pedig sokkal hasonlóbb a deák, mintsem a görög vagy másféle nemzet nyelvéhez. Kevés különbsége is vagyon egy magyar szabadsággal élő nemes embernek a hajdani Rómának polgárjától. . ." [77], Nem találhatunk ezek után abban semmi különöset, ha Decsy Sámuel szerint „a magyar nyelv a magyar szívvel elválaszthatatlanul öszve vagyon kötve, úgyhogy aki a magyarnak nyelvét eltörli, meg fogja az a magyar vitézi bátorságot is fojtani." A nemzeti nyelv a nemzeti karakter, tehát a nemzet fennmaradásának legfőbb eszköze. Már a tudomány — boldogság okfejtésnél láttuk, hogy egyben a nemzet boldogságának és boldogulásának legfontosabb faktora, „melyben a nemzetnek nemcsak legjelesebb, de még legdrágább kincse is vagyon helyheztetve" [78]. Innen íróink lelkes hangú nyelv-ünneplése. Baróti Szabó Dávid „Ősinkről maradott legfőbb kincsünkének nevezi ünnepi ódájában [79]. Édes Gergely szerint isten után a nyelv a haza legfőbb támasza: úgy ír róla rajongó ódában, mintha magáról a hazáról lenne szó s mint a hazát, édesanyának nevezi a nyelvet is: „. . . szüntelen édes anyám. Édes anyám, mely vérén szerzette hazámat s termő lakhelyemet; szüntelen édes anyám. Édes anyám, amely soha gondoskodni felőlem Élvén meg nem szűnt. . ." [80] Amit eddig elmondtak az anyanyelvről íróink, az végeredményben minden nyelvre egyformán vonatkozhatik. Minden anyanyelv ilyen csodálatos erejű hatószer. De a magyar nyelv az összes anyanyelvek 234-