Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: A nemzeti művelődés ügye 1790—91-ben

nyelvben" [74], ..Bátran elmondhatom — folytatja néhány lappal ar­rébb — hogy az anyai nyelvnek a nemzeti természeti tulajdonságok­nak nemcsak fenntartásokra, hanem tökéletesítésekre is mindenek fe­lett való ereje vagyon, úgy mint amely éppen ezeknek fenntartásokba íoglalatoskodhatik és foglalatoskodik leginkább. . . A nemzeti termé­szeti tulajdonságoknak fenntartó eszköze a nyelv. . ." [75] A másik pályamunka szerzője, Vedres István mérnök is ugyanezen véleményen van. Szerinte is ,,minden nemzetnek különös geniusa s természete van, amelyet akkor veszt el, amidőn anyanyelvét változtat­ja, lesz belőle olyan, mint mikor a diófába szilvafát oltanak" [76]. Pél­dának a Bécsben sokáig lakott magyar urakat említi, kik elfelejtették anyanyelvüket és megszűntek magyarok lenni érzésben és indulatban is. Vedres a rendkívül sokak által olvasott Montesquieu-re hivatkozik,, aki szerint „csak a muzsikának megváltoztatása is megváltoztathatja az országok igazgatásának módját." Természetes, mondja erre Vedres, hogy a nyelv megváltoztatása még inkább megváltoztatná. Az idealista elmélkedés az ok és okozat önkényes felcserélgetésével és teljesen fe­lületes, hibás délibábos nyelvészkedéssel, analógiák előrángatásával kü­lönös következtetésekhez jut el. A kortársak azonban komolyan vet­ték az olyan fejtegetéseket, amiket Vedres előbbi megállapításaihoz fűz: „Nem ok nélkül való vélekedés az is, hogy a nyelvek természeté­nek hasonlatosságát követi a nemzetek polgári állapotjának mivolta. Mert olvassuk azt, hogy a német nyelvnek sokkal nagyobb hasonlatos­sága légyen a görög, mintsem a deák nyelvhez; és valóban mit ábrázol a kerületekre feloszlott Németország is egyebet, mint Görögország vá­rosainak külön külön való birodalmait. A nemzeti magyar nyelv pedig sokkal hasonlóbb a deák, mintsem a görög vagy másféle nemzet nyel­véhez. Kevés különbsége is vagyon egy magyar szabadsággal élő nemes embernek a hajdani Rómának polgárjától. . ." [77], Nem találhatunk ezek után abban semmi különöset, ha Decsy Sámuel szerint „a magyar nyelv a magyar szívvel elválaszthatatlanul öszve vagyon kötve, úgy­hogy aki a magyarnak nyelvét eltörli, meg fogja az a magyar vitézi bá­torságot is fojtani." A nemzeti nyelv a nemzeti karakter, tehát a nemzet fennmaradá­sának legfőbb eszköze. Már a tudomány — boldogság okfejtésnél lát­tuk, hogy egyben a nemzet boldogságának és boldogulásának legfonto­sabb faktora, „melyben a nemzetnek nemcsak legjelesebb, de még leg­drágább kincse is vagyon helyheztetve" [78]. Innen íróink lelkes hangú nyelv-ünneplése. Baróti Szabó Dávid „Ősinkről maradott legfőbb kin­csünkének nevezi ünnepi ódájában [79]. Édes Gergely szerint isten után a nyelv a haza legfőbb támasza: úgy ír róla rajongó ódában, mint­ha magáról a hazáról lenne szó s mint a hazát, édesanyának nevezi a nyelvet is: „. . . szüntelen édes anyám. Édes anyám, mely vérén szer­zette hazámat s termő lakhelyemet; szüntelen édes anyám. Édes anyám, amely soha gondoskodni felőlem Élvén meg nem szűnt. . ." [80] Amit eddig elmondtak az anyanyelvről íróink, az végeredményben minden nyelvre egyformán vonatkozhatik. Minden anyanyelv ilyen csodálatos erejű hatószer. De a magyar nyelv az összes anyanyelvek 234-

Next

/
Thumbnails
Contents