Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: A nemzeti művelődés ügye 1790—91-ben

Verseghy Ferenc Millot-fordítását „A magyar asszonyi nemzethez, úgymint a hazagyermekek nevelőjéhez" ajánlja, mert úgy gondolja, hogy nemzetünknek nevelése az ő kezükben van. Ma a dajkák és a nevelők annyi előítéletet terjesztenek, hogy húsz év is alig elegendő azoknak levetkezésére. Mennyivel jobb volna, ha ,,a jót és az igazat édes anyáink tejével bészophatnánk," így ti ,,legottan, mihelyt férjfikorunkra jutnánk, egyszersmind helyesen-gondolkodó polgárok is és józan indulatú emberek lehetnénk." Történelmi munkáját Verseghy e meggondolással a nőknek ajánlja: ,,A Ti kezetekben adom tehát ezt a Történetet, melyben más nemzetek boldogulásai vagy veszedelmei az ő okaikkal együtt foglaltatnak. Tanuljátok meg abból míg ifjak vagytok, hogy azután mint anyák a Ti kedves magzataitokkal közleni tudjátok mind azokat, a mik nemzetünknek állandó és igaz boldogulását előmozdítják" [57a]. De nemcsak azt a hatást kell számbavenni, amit az anya gyermekeire kifejt. Igen jelentékeny a nők hatása a társadalmi életben a férfiakra. ízlésük, érdeklődési körük nagyban irányítja azokét. A francia példák, melyekre a korban szívesen hivatkoznak, bizonyítják, hogy a nők nemcsak a politikai életben, hanem a kulturális életben is jelentékeny szerepet tudnak vinni. A Bécset ismerő Decsy Sámuel igen szépen és érzékletesen írja le ezt tanulságképpen is: „Akármely nyelvnek mívelésében is legtöbbet használhat a szép nem. Mi kik ifjú korunkban halált is készek volnánk egy szép asszonyért szenvedni, örömest alkalmaztatjuk magunkat a szép nemhez. Mihelyt a magyar asszonyság a magyar könyvek olvasásában gyönyörködni fog, éppen az az ereje leszen íz-érzéseknek, mely vagyon szerelemre gerjesztő titkos tekinteteknek szíveinkben, mi is magyar könyvek olvasására fogjuk magunkat adni" [58]. A következő időszak megmutatta, hogy mennyire igazuk volt íróinknak, amikor a nők bevonását a nemzeti kultúrába oly fontosnak tartották. Még 50 év múlva is ódát zeng büntetésül a magyartalan hölgyhöz Vörösmarty, s barátja, Bajza József éppen a Tudományos Akadémiában panaszolja el dörgő szavakban, hogy szívnyelvünk még mindig idegen éppen a nők idegenpártolása miatt [59]. Kazinczy is úgy találja már: „. . .sok függ attól, hogy asszonyokat formáljunk" [60], és éppen ezért hasznos dolognak tartja, hogy számukra is van valamiféle szabadkőműves társulás. A női nem oly nagv s reménytelen tisztelője, mint Báróczy, lelkes szavakkal követeli, hogy a közügyek magyarul folyjanak az asszonyok részvétele kedvéért; az egész nemzet javára: „Mit nem várhatnánk még a férfiakat éles elmésségekben sokkal felvülhaladó szép nemtől!. . . Valamint erkölcseink szelídítését egyedül ennek a kuruzsló szép nemnek köszönhetjük, úgy fontos dolgokban is sokszor orvosló tanácsokkal lehetnének hasznosak" [61]. A Post Nubila Phoebus szerzője is az asszonyi szép nemet hívja segítségül a nemzet számára oly nevezetes pillanatban, hogy „a haza romlásának orvoslásából" ne vonják ki magukat: „A ti erőtök, Szép Nem! messze kiterjed házatokon kivül is. Elegendők vagytok ti arra is, hogy egy nemzetet más nemzetté változtassatok" [62], A röpiratok szerzői szemére hányják a szép nemnek, hogy a nem229-