Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: A nemzeti művelődés ügye 1790—91-ben

donítani az amerikai és franciaországi eseményeket — folytatja Ewald egy más helyen — ... A francia eseményeknek oka az ottani uralkodónak és az arisztokráciának despotizmusa. . ." [12] Ewald könyve azért is tetszhetett a nemesség zömének, mert az általa óhajtott megvilágosodás nagyon különbözik a Kazinczy igazi szándékától. Megnyugtatólag hathattak szavai a dogmatikus vallásosság híveire is. „Ügy tartom, csak egy rövid meggondolás után is szembetűnik az, hogy a jó végre intézett megvilágosodás nincs a köznépnek ártalmára. . . Aki azt méri állítani, hogy az okos megvilágosodás káros, annak azt is el kell magával hitetni, hogy nem teszi az se jobbá, se nemesebbé az embert, ha az istent s kötelességeit esméri. . . Tagadhatatlan dolog, hogy ott vagyon megvilágosodás, ahol a keresztény vallás uralkodik" [13]. Kazinczynak tehát igazán volt oka arra, hogy taktikából kerülgesse a világosodás, Aufklärung megjelöléseket, nehogy a vallást féltőket elijessze a nemzeti művelődés ügyétől. A korban ugyanis a tudomány és a vallás még nagyon megférnek egymás mellett, még sokan tartják a vallást is szükséges tudománynak. A kor legnagyobb hatású röpirata, Decsy Sámuel Pannóniai Féniksze is egysorban említi a vallást és a tudományt. Régen, mondja, az evangéliumok tiszta teje a pogányi tudatlanság fellegei miatt nem táplálhatta népünket. „Most pedig — folytatja — amidőn az evangéliumnak sugára felettünk kitérj edett és a tudományoknak kútfejeiből mindenfelé folynak az elégítő patakok, enyhítsük azoknak édes vizével szomjúságunkat, vetkezzünk le minden balitileteket, kövessük más tudós nemzeteknek példáját, ne vessük meg a józan okosságnak vezérlését, mely nélkül lehetetlen a valóságos jó és rossz között különbséget tenni" [14]. Osvald Zsigmond azért tartja a tudományokat boldogítónak, mert a szíveket a jó indulatokra gerjesztik. Mint iratának egy másik helyéből kitetszik, csakugyan nem sokat bízik a tiszta értelemben és ezért, ha már választani kell, inkább a vallásra, mint a tudományra akarja a társadalom életét felépíteni. így végső soron mégis csak a vallástól reméli a közboldogságot. A deizmus, naturalizmus veszedelmes dolgok: „ugyanis az ezeken épült társaságokat egyedül a nevelésnek módja, a közjónak meggondolása, a jutalomnak reménysége és a büntető törvényektől való félelem köti egybe, mely gyenge kötelek. . . pedig ezek, kiki könnyen által láthatja. . . Nem hatnak azok a lelki isméretnek kútfejére. . . a keresztény vallás ellenben a csontoknak és velőnek eloszlásáig béhatván az értelemben, az akaratot, sőt még a legkisebb moccanását is az embernek megkötözi és a közjóhoz kapcsolván, annak boldogítására vezérli" [15]. Klasszikus megfogalmazása ez az uralkodó osztályok felfogásának a tudományról, melynek végső konzekvenciái nyilván legalábbis a deizmusig elvezetnek, és a vallásról. Könnyen belátható, hogy az elnyomásra épült társadalmak többre kell hogy értékeljék a maguk szempontjából a vallást, mely az embernek még a legkisebb moccanását is megkötözi, mint a szabad gondolkodást, mely nem ismer áltekintélyeket, az értelemre igyekszik hatni és a köz javát így beláttatni. 217-