Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Aspektusproblémák a mai orosz nyelvben

bői, mint: bacnut', grochnut'sja azzal függ össze, hogy ezek az igék olyan cselekvést fejeznek ki, amely nem lehet tartós. A következő korszakban a vid-defektológia szemantikai oldalait rendszerint figyelmen kívül hagyták és több figyelmet szenteltek annak, amit Grec a megfelelő igék külső elrendezésének nevezett. Jellemző pl., hogy Sachmatov abba a jegyzékbe, amelyben csak befejezett aspektussal rendelkező igéket sorolta fel, most ilyen igéket is fel vesz: kupit', sest' lecvernut', polozit' stb. azzal az indokolással, hogy ezeknek a folyamatos alakjuk morfológiai szempontból szabálytalan: pokupat', sadit'sja, vozvrascat', klast' stb., tehát nem az igék jelentésének elemzése után jut ilyen eredményre. Ezzel szemben pl. a ljubit' nem kerül Sachmatovná 1 a nemkorrelatív igék jegyzékébe, mert szerinte ennek van: poljubit' alakja, amelyhez nem képezhető poljubivaf alak. A ljubit' és poljubit' közti mély szemantikai különbséget, a poljubit' ingresszivitását nem veszi figyelembe. Ami pedig a vid-hiányosság okát illeti, Sachmatov hajlamos azt hinni, hogy az imperfektum-tantum igék nagy csoportja azért hiányos, mert egyházi szláv származású (obozat', ugrozat', podrazat', sozercat' stb.) Később I. A. Kalinin [22] foglalkozott a vidék hiányosságával, aki ezzel kapcsolatban különösen technikai okokra mutatott rá, pl. arra, hogy a két előképzővel képzett folyamatos igékben már nem lehet megismételni az imperfektiválás szuffixumát („povytalkivat' "). Más esetekben, mint pl. a prochlazdat'sja igénél a nyelvjárási származással indokolja az ige vidbeli hiányosságát. Hasonló módon magyarázza Vinogradov is a procuchat'sja, ocuchat'sja igék vidbeli hiányosságát. A szóbanforgó jelenség szemantikai okait alig kutatták, vagy a hiányos igék csak néhánj'' csoportjával kapcsolatban vetették fel ebből a szempontból a kérdést. E. Koschmieder nagyon óvatosan nyilatkozik e kérdésben, történeti okokra hivatkozik, de nem tartja maga sem megoldottnak a problémát. Sokkal határozottabban nyilatkozik a hiányos igék egyik igen terjedelmes csoportjáról V. V. Vinogradov, aki azt mondja, hogy sok befejezett igét közvetlenül névszói és igetövekből képzünk és ezek olyan cselekvést fejeznek ki, amelyek nem képzelhetők el az időben való korlátozottságuk nélkül. Pl.: sosnut', proslezit'sja, naterpet'sja, razmecat'sja poljubit'sja stb. Maslov anélkül, hogy tagadná bizonyos esetekben a vid-hiányosság magyarázatául szolgáló nem szemantikai okokat, azt hiszi, hogy e jelenség fő okát mégis a lexikában, az igék lexikai jelentésének a vid grammatikai kategóriájára gyakorolt hatásában kell keresni, mégpedig mindenekelőtt a lexikai jelentéseknek azon hatásában, amely a különböző Aktionsartokban nyilvánul meg. Hasonló következtetésekre jutott 1942-ben 7. Poldauf is [23], amelyet 1949-ben részletesebben is kifejtett a cseh nyelv anyagán. Ö vezeti be a „linearitás" és „nem linearitás" Maslov szerint — túlságosan szerencsésnek nem mondható fogalmakat, amelyek a lexikai és grammatikai absztrakció határán állnak. A linearitást kifejező igéknek van befejezett alakjuk, mert az általuk kifejezett cselekvés szemlélhető a maga egészében, „sűrítve", a nem linearitást kifejező igékkel jelölt cse205-