Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Aspektusproblémák a mai orosz nyelvben

lekvések viszont, amelyek nem irányulnak valamilyen eredményre és állapotot, viszonyt fejeznek ki, nem szemlélhetek a maga egészében, „sűrítve" és ezért nem lehet befejezett alakjuk. A linearitás formálisan nem jut kifejezésre, létezéséről csak a videkkel kapcsolatban szerezhetünk tudomást. Maslov úgy véli, hogy Poldauf kisebb pontatlanságaitól eltekintve maga a gondolat igen szerencsés, mert jól általánosítja azokat az alapvető viszonyokat, amelyek az Aktionsartok és vidkategória között állanak fenn. Poldauf arra törekszik, hogy feltárja az Aktionsartok jelentésében azt a közös mozzanatot, amelyek a fenti viszonyokat eldöntik és azt a ,.nem linearitásban" véli megtalálni. De mi is ez a ..linearitás" és „nem linearitás?" Mivel lehetne ezeket a sikertelen terminusokat helyettesíteni? Hogyan lehet e fogalmak tartalmát feltárni? Maslov azt ajánlja, hogy a linearitás és nem linearitás helyett beszéljünk az igei cselekvés predel'nost'-járói és nepredel'nost'-járói abban az értelemben, ahogyan ezt a terminust sok nem szláv nyelv használja az igékkel kapcsolatban, különösen a germán és román nyelvek, mert Poldauf linearitása — nem linearitása — nem egyéb, mint a predel'nost' és nepredel'nost*, vagyis a cselekvés irányultsága, vagy nem irányultsága a maga belső, e cselekvés jellege által magától értetődő határra. Poldauf lineáris igéi olyan cselekvéseket fejeznek ki, amelyek természetüknél fogva, ha csak távoli perspektívában is, bizonyos határ, a cselekvésnek véget vető határ elérésére törekednek; a „nem lineáris " igéi pedig olyan cselekvéseket fejeznek ki, amelyek természetüknél fogva semmilyen belső határt nem tételeznek fel, amelyek határtalanul tarthatnak és önmagukban nincs semmilyen előfeltétel ennek a cselekvésnek a beszüntetésére. Azt mondhatjuk, hogy a predel'nost' és nepredel'nost' az Aktionsartok területén a legmagasabb absztrakció, a legáltalánosabb „zárójel" grammatikai csoportosulásukban, (vagyis aszerint, hogy milyen kölcsönös hatásban van a vid grammatikai kategóriájával). Ebben az értelemben a predel'nost - nepredel'nost kategória tényleg mintegy a lexika és grammatika határán áll, mintegy „átmeneti láncszemet" képez a többi „alacsonyabb" Aktionsart és grammatikai vidkategória között (Maslov). Az egymással ellentétes predel'nost - nepredel'nost' az egész igei lexikát felosztja maga között. A predel'nost' -nepredel'nost' ezen „osztályozó" jellege világosan megkülönbözteti ezt a kategóriát a vidkategóriától, vagy ahogyan mi fogalmaztuk meg: a predel'nost' nem a vid, hanem a cselekvés jegye. Másrészt a predel'nost - nepredel'nost' éles ellentéte világosan megkülönbözteti őket az úgynevezett alsóbb Aktionsartoktól, amelyek a különböző ellentéteknek nem zárt sorát alkotják (az Aktionsartok jelentésárnyalatai általában gyakran nem korrelatívak, azok felsorolhatok, de nem állíthatók mindig egymással szembe). Ez a „polaritás" núntegy igazolja azt, hogy a predel'nost - nepredel'nost kategória, ha lexiko-grammatikai „határ"-kategória is. Egyébként annak ellenére, hogy ezek a fogalmak polárisán szemben állnak egymással, a köztük levő konkrét határ Maslov szerint vi206-