Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Aspektusproblémák a mai orosz nyelvben

c) magyarázzák-e ezek az összefüggések és mennyiben egyes vidés Aktionsart-képzők hononimiáját (-yva-; -nu-), illetőleg egyes képzések kettős jelentését (zakryvat': a) zárni befelé — aspektus jelentés, b) bezárogatni — Aktionsart-jelentés. 3. Az alaptételből és a kérdés feltevéséből következik, hogy a szerző a két kategória kölcsönös összefüggéseinek vizsgálata helyett azt kutatja, hogy az egyes igepárokban mily mértékben „zavarja" az aspektusviszonyt az affixumhoz tapadó Aktionsart-jelentés, azaz milyen igéknél ment végbe teljesen, melyeknél nem az Aktionsartok legyőzése. PL a II. típusba azokat az igepárokat sorolja, amelyeknél az Aktionsartok legyőzése még nem ment végbe teljesen. Amint láttuk, többek közt ilyen igepárokat is sorol ide: videt' -uvidet", vagy ljuhit' -poljubit' stb. W. Boeck tanulmánya elején azonban helyesen állapítja meg, hogy a perfektiv aspektus a cselekvést a maga oszthatatlan összességében szemléli, az imperfektiv aspektus pedig nem utal a cselekvésnek erre az oszthatatlan összességére. Ebből viszont logikusan az következik, hogy a fenti „igepárok" ma már túlhaladott álláspontot képviselnek. Itt két-két külön, Aktionsartokban különböző ige áll egymással szemben ellenkező, de nem korrelativ aspektusokkal. Az Aktionsart ilyen igéknél nemcsak hogy nem zavarja az aspektuskorrelációt (ami nincs meg), hanem ellenkezőleg, segít észrevenni, hogy a két ige külön cselekvést jelöl, tehát a viszony közöttük körülbelül olyan, mint pl. a pisát' -podpisat' igék között. Az ilyen igék nemcsak hogy még nem győzték le az Aktionsart hatását, hanem soha nem is fogják legyőzni, ha csak a videt' fel nem veszi a látni kezdeni (folyamatos) jelentést, amire semmi kilátás nincs. Nem is szólva arról, hogy mind a két ige olyan cselekvést jelöl, amelynek másik szemlélete nehezen képzelhető el: „látni egyet", du. 2-től 3-ig (el) látni egy tájat" éppoly valószínűtlen, mint az „éppen láttam meg valamit, amikor ez, meg ez történt." A kölcsönös összefüggés csak a jelentésekben kereshető: vannak „cselekvések", amelyek nehezen „szemlélhetők egészükben" és vannak olyanok, amelyek nehezen szemlélhetők folyamatukban, s így megeshetett, hogy az ismétlődő cselekvést az esetek túlnyomó többségében csak folyamatában szemlélte az orosz — s ezért könnyen magyarázható, hogy az eredetileg ismétlődést jelentő szuffixum felvette a folyamat-jelentést, de nem jelentheti ez azt. hogy az ismétlődő cselekvés szülte volna a folyamat szemléletét. Az előképzős (TD) igék befejezett aspektusú új igék; itt a vidjelentés együtt jelentkezik az új Aktionsart-jelentéssel, itt tehát nincs probléma (pisát' -perepisat'). Hogy az alapige imperfektumának perfektiv párja egyik-másik igénél nehezen fejlődik ki, érthető, mert: 1. ritkán szerepel a befejezett aspektusa, 2. s ha már van egy befejezett alak, amely jelentésében közel áll ahhoz, amit a keresett vidpárnak jelentenie kellene, azt használja a nyelv, ahelyett, hogy új szót alkotna, s ilyenkor ugyanaz a szó egy ideig, esetleg sokáig két jelentésben használatos. 203-