Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Aspektusproblémák a mai orosz nyelvben

Maslovtói némileg eltérő álláspontot képvisel az Aktionsartokkal kapcsolatban A. V. Isacenko professzor [16J. Ö erre vonatkozóan új terminus bevezetését is ajánlja — a „soversajemost' "-ot. Isacenko ezen az ige lexikai jelentésének csak azon általános sajátosságait érti, ame­lyeket külön morféma (előképző, utóképző) fejez ki, pl. za-kricat', na­kricat'-sja, chaz-iv-at' stb. „Soversajemost' „ tehát az egyszerű, vagy előképzős alapige szemantikai modifikációja, amely szükségképpen külső (formális) eszközökkel (előképzőkkel, utóképzőkkel) fejeződik ki. Ezek az igék: za-kricat', po-kricat', na-kricat'-sja, po-krik-iv-at' kriknut' szemantikai vonatkozásban a kricat' ige modifikációi. A sover­sajemost' főjegye Isacenkonál azonban az, hogy nincs megfelelő vid­párja. Zakric.at'-nak nincs „zakrikivat' " párja, nakricat'sja-nak nincs nakrikivat'sja párja, pokricat' és pokrikivat' nem ugyanannak az igének megfelelő alakjai annak ellenére, hogy látszólag „azonos" elő­képzőik vannak; a kriknut' mozzanatos igéhez nem lehet képezni ugyanolyan mozzanatos jelentésű folyamatos aspektusú alakot. Hova tartozik tehát a soversajemost', a lexikához, vagy a gramma­tikához, a szóképzéshez, vagy a formaképzéshez? — veti fel a „vég­zetes" kérdést maga Isacenko is. Elismeri, hogy e kérdésre nehéz egy­öntetű választ adni. Szerinte a nyelvtudomány mai álláspontja mel­lett nehéz lenne tisztára grammatikai kategóriának minősíteni. Sze­rinte a soversajemost' a (lexikai) szóképzés és (a garmmatikai) forma­képzés határán áll, mert a szó- és formaképzés elemei szövődnek ösz­sze benne. Nem ért egyet azokkal, akik ezt a fogalmat egyszerűen a lexika körébe utalják. Igaz ugyan, mondja Isacenko, hogy a soversajemost'-okat a szó­tárak külön címszavakban közlik, de hiszen ugyanez a helyzet a vid­párokat illetően is. Elképzelhető azonban éppenséggel olyan szótár is. amelyben minden egyes ige soversajemost'-ja az eredeti ige címszava után következik, pl.: GOVORIT' -rju-ris'; -rjonnyj (-jon-jena) HCB; nacinat', zagovorit'; ogranicit'. pogovorit'; saturatív. -nagovorit'sjaf mnogokr. govarivat' s i. t. A soversajemost'-ok ilyen elhelyezése Isacenko szerint még jobban is jellemezhetné grammatikailag az igét. A GOVORIT'-nak fent idé­zett cselekvésmódjai (= soversajemost') elvileg különböznek az oly igéktől, mint vygovorit' -vygovarivat', otgovorit' - otgovarivat', sgovo­rit'sja -sgovarivat'sja', mert ezek vidpárok és ezért önálló ige-lexé­mák. Ezenkívül az olyan igék jelentését, mint sgovorit'sja -sgovo.rivat' ­sja, nem lehet egyértelműen meghatározni úgy, hogy utalunk az álta­lános cselekvésmódra vonatkozó jelentésre, mert a sgovorit'sja sgova­rivat'sja szemantikailag elszakadt a GOVORIT' ige rendszerétől. Isacenko az Aktionsartok problematikáját még két további termi­minussal is bonyolítja, megkülönbözteti ugyanis az igei cselekvés kvalifikátorait és modifikátorait. A kvalifikátorok kívülről (külsőleg) minősítik az egyszerű, előképzőnélküli igével kifejezett cselekvést, vagyis az alap jelentésbe kiegészítő jelentésárnyalatot visznek be, pl. rvat' kvalifikátorai: razorvat', sorvat', otorvat', A modifikátorok 13* 196

Next

/
Thumbnails
Contents