Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Aspektusproblémák a mai orosz nyelvben

vonatkozásban ez igék nem képeznek valamilyen különleges csopor tot. Ezek az igék szerinte azt mutatják meg, hogyan folyik le a cselekvés az időben, és arra is utalnak, hogy az általuk kifejezett „cselekvés" nincs kapcsolatban a cselekvést végrehajtó alany, vagy a cselekvés lefolyásának valamilyen minőségi, vagy mennyiségi változásával, az nem tör a befejezés felé, nem irányul valamilyen határ, vagy végcél felé, hanem a cselekvés lefolyásának minden szakaszában egyforma marad az állapota,- vagyis ezek az igék azt fejezik ki, hogy az általuk kifejezett „cselekvés"-ben tulajdonképpen semmi sem történik. Az effajta Aktionsartokat tehát csupán a nyelvi funkciójuk alapján ismerhetjük fel. Maslov megvizsgálja, milyen különbségek állnak elő a származékigék képzésénél az Aktionsartok között és a következő eredményre jut: Az állapotot kifejező igékből képezhetők korlátolt-tartós (determinativ) igék (postojat', pospat', podremat', poplakat'), sok esetben kezdő igék (zadremat', zaplakat') és néhány más ige, de nem lehet belőlük képezni pl. mozzanatos igéket, mert az állapot természetesen nem képzelhető el egy olyan cselekvés formájában, amelyet egy mozdulattal, egy csapásra hajtunk végre. Ugyancsak nem képezhetők a mozzanatos Aktionsartokból korlátolt-tartós Aktionsartok, az inchoativokból sem képezhetők, vagy legalábbis nem szoktak képezni úgynevezett szaturatív Aktionsartokat (ja nablednelsja vagy nasochsja po gorlo — a nasmotret' vagy najelsja példájára). Nincsen szóképző morfémája az úgynevezett multiplikatív Aktionsartoknak sem (koloí', mesti). Az effajta Aktionsartok megkülönböztetésére az ad okot, hogy: a) az idetartozó igék összes jelentése tartalmaz valami közös mozzanatot, mégpedig azt, hogy mindannyian többfázisú cselekvést fejeznek ki, amelyek több egyforma, egymásrakövetkező cselekvésaktusból állnak, b) funkciójuknak közös sajátosságaik vannak: korrelációt alkotnak a mozzanatos Aktionsartokkal — kolot' -kol'nut'. A fentiek alapján Maslov nem tekinti szóképző kategóriáknak az Aktionsartokat teljesen, annak ellenére, hogy sok Aktionsartot valójában valamilyen szóképző morféma jellemez. Szerinte a legfőbb különbséget nem a szóképző morfémák idézik elő az Aktionsartok között, hanem elsősorban a jelentéseik, ezenkívül a viddel való kölcsönös kapcsolatuk sajátosságai, szintaktikai használatuk és szóképző korrelációjuk más Aktionsartokkal. Néhány további Aktionsart (általános rezultatív, evolutív) vizsgálata alapján mégis arra a konklúzióra jut, hogy az Aktionsartok az igék lexikai jelentésének néhány olyan általános (gyakran, de nem mindig feltétlenül szóképző eszközökkel kifejezett) sajátosságait fejezik ki, amelyek az igékkel kifejezett cselekvés időben való lefolyására vonatkoznak és a nyelvi funkciók általános sajátosságaiban nyilvánulnak meg, mégpedig a szóképzés, vid és szintaktikai használat vonalán [15]. 194-