Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Aspektusproblémák a mai orosz nyelvben

nevezett perfekt!válást" illeti, ez maga is külön és súlyos probléma a nyelvtudományban és ezen belül a vid elméletben. ** „Perfektiváláson" (perfektivizacija) rendszerint azt értjük, hogy a folyamatos igéből előképzővel vagy -nut' képzővel befejezett aspek­tusú igét képzünk. Amennyiben a perfektiválást a vidképzés egyik eljárásának tekintik, úgy azokat az igéket is, amelyeket per­fektiválással képeztünk, tiszta vidpároknak tekintjük a megfelelő egy­szerű folyamatos igékhez viszonyítva. Elméletileg bármely egyszerű folyamatos orosz igéből képezhetünk előképzős, vagy -nut' utóképzős igét. Az (eredeti) előképzős igéknek, mint tudjuk, befejezett aspektu­sú grammatikai jelentésük van. Ilyen grammatikai jelentésük van a kol'nut' típusú -nut' képzős igéknek is. E vitathatatlan premisszák­ból vonták le azt a már idézett következtetést (1. 9. jegyzet), hogy csaknem minden előképzőnélküli folyamatos igének megfelel egy be­fejezett aspektusú ige. A „megfelel" szót nyilván úgy kell érteni, hogy perfektiválással bármely folyamatos orosz igéből képezhető ab­szolút szinonim befejezett ige, amely az egyszerű igével együtt vid­párt alkot. Bizonyítékként állandóan ugyanazokat a példákat idézik: citat' - procitat\ pisát' - napisat', delat' - sdelat' stb. Egyébként az anyag első vizsgálatánál máris leküzdhetetlen nehézségek támadnak: hogyan lesz a befejezett aspektusa a következő igéknek: dut', spat', sidet', zit', chodit' stb. A"CP5I„(1952.) vidpárként idézi az ucit' -vyucit'-ot. De va­jon az ucit'-hoz nem lehet más vidpárt képezni, pl. a naucit'-ot? Nem kétséges egyáltalán, hogy ha a vy-, vagy na- előképző az egyszerű folyamatos wcit'-hoz kapcsolódik, az „perfektiválódik." De lehetetlen észre nem venni, hogy a vyucit' és a naucit' között szeman­tikai különbség van. Ha pedig a vyucit' és naucit' befejezett igék egy­más között nem teljesen szinonimok, akkor nem lehet őket az ucit' tisztavidű befejezett igealakjainak tekinteni. Ebből pedig következik: a „perfektiválás" szakkifejezés szűk technikai jelentésben értendő. Perfektiválással tényleg képzünk befejezett igéket, de ebből még nem következik, hogy a perfektivált. igék pontos vidpárjai az egyszerű fo­lyamatos igéknek. I. P. Mucnik és tanítványa: G. Cakrigina [14] meg­vizsgálták ebből a szempontból TJsakov értelmező szótárát. Kiderült, hogy a viszonylag elég gyakran „üres" előképzőként szereplő voz-(vz) 410 alkalommal járul igékhez, de csak 26 esetben vidpár képző. Ugyanígy a vy- 994 előfordulásából 27 esetben, az iz- 337 előfordulás­ból csak 7 esetben vidpár képző. Ju. S. Maslov pedig a na- előképzőre nyújt adatot — szerinte Usakov szótárában ez 1680-szor képez szót, de csak 86 ízben vid-korrelációban. Ügy látszik, nem beszélhetünk az ucit'-hoz képzett befejezett igé­ről általában. Ezt az igét ugyanis, mint az igék többségét, több jelen­tésben használjuk, ez különböző tárgyakkal kapcsolódik; az, hogy mi­lyen előképző járul az igéhez, jelentős mértékben függ az ige lexikai árnyalatától és attól is, hogy milyen tárggyal kapcsolódik az ige. 189-

Next

/
Thumbnails
Contents