Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Aspektusproblémák a mai orosz nyelvben

Példák: 1. ucit' (detej azbuke)-naucit' 2. ucit' (urok) - vyucit' 3. ucit' (v skole) 4. ucit' (tárgy nélkül) Amint látjuk, a folyamatos ige perfektiválásának lehetősége, vagy lehetetlensége attól is függ, hogy van-e, vagy nincs tárgya. Az egyszerű ige szemantikája, helyesebben: minden egyéni jelentésárnyalat szemantikája valahogyan visszatükröződik a vidképzésben. „Ugyanahhoz" az egyszerű igéhez a legkülönbözőbb előképzős befejezett igék képezhetők, amelyeket rendszerint az ige befejezett aspektusú alakjainak tekintenek. Pl.: (verjovku) — razrezat', pererezat' (chleb)-narezat' (chleba) rezat' (kuricu) — zarezat' (po derevu) — vyrezat' (mjac v tennise)-srezat' Hangsúlyozzuk tehát, hogy az ucit', rezat' stb. típusú igék előképzők folytán perfektiválhatók, de ezek az új előképzős befejezett igék egyáltalában nem vidpárjai az előképzőnélküli egyszerű igéknek. Hiszen a befejezett aspektusú igékhez szabadon képezhetők előképzős folyamatos származékigék: vyucivat', razrezat' stb. Ha ilyen vidpárokra gondolunk mint: razrézat' - razrezat', narézat' - narezát' stb. akkor az előképzőnélküli rezat'-nak nincs vidpárja, egyvidű folyamatos ige marad. Az ilyen pontos, világos vidpárok: namazat' - namazyvat' vyrvat' - vyryvat' azt bizionyítják, hogy az előképzőnélküli mazat'-nak, vagy rvat'-nak nincs befejezett alakja, azaz más szóval: ezek egyvidű folyamatos igék szintén. Ami pedig az ilyen igéket illeti: izmazat', izorvat', narvat' (cvetov), ezek nem tekinthetők az egyszerű mazat' és rvat' megfelelő vidpárjainak. Az izmazat', izorvat', narvat' típusú igék viszont egyvidű befejezett igék. A fenti példák azt bizonyítják, hogy az egyszerű előképzőnélküli igék szemantikai vonatkozásban „diffúzabbak" mint a megfelelő előképzős igék. A rezat' ige mintegy magában foglalja mindazokat a jelentéseket, amelyek a befejezett igéknél mutatkoznak a raz-, pere-, na-, za-, vy-, s- stb. előképzők folytán. Az egyszerű folyamatos igék szemantikailag tágabbak az előképzős befejezett igéknél. Azt mondhatjuk, hogy az egyszerű ige önmagában (rezat') kevésbé „határozott" jelentésű, mint előképzős ige (mondjuk: vyrezat'). Sok nyelvész ezért köti össze az egyszerű igék perfektiválási folyamatát ez igék „meghatározottságának" (determináltságának) a fogalmával. Tehát egy és ugyanazon folyamatos előképzőnélküli igét befejezetté alakíthatunk át („perfektiválhatunk") különböző előképzők segítségével: az előképző megválasztása az egyszerű ige adott jelentésének szemantikai árnyalatától függ. De nem szabad figyelmen kívül 190-