Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Aspektusproblémák a mai orosz nyelvben

előképző az adott esetben világosan a cselekvés kezdetét fejezi ki. A podjorgai' igében tisztára vid jelentésű-e a po- előképző, hiszen ez az előképző a cselekvés időben való korlátozottságát fejezi ki: podjorgat' (egy ideig). És ugyanígy: a bodnuf, kacnut', kriknut' vagy djornut a bodat', kacat', kricat' vagy djorgat' vidpárjai-e, mert hiszen a nut' képző a befejezett aspektus jelentése mellett a mozzanatosság kiegészítő jelentését is világosan kifejezi. Isacenko a ,,lingvisztikai impresszionizmus" jellegzetes vonását véli látni néhány nyelvész ama véleménykülönbségeiben, hogy mit is kell szerintük vidpárnak tekinteni. A „Sovremennyj russkij jazyk" (1957.) recenzora nem hiszi, hogy Ijubit' - poljubit', vdovet' - ovdovet' stb. vidpárok. Megengedhető-e, hogy egyesek vidpárnak tekintsék ez igéket, mások nem? Komoly kifogások emelhetők az orosz Akadémiai nyelvtan sok ,,vidpárja" ellen is: zlit'sja - otozlit'sja, miért nem: razozlit'sja? bélit' — pobelit', miért nem: nabelit' mint IJsakovnál — II. 301. 1. P. Muc.nik [11] érdekes és tartalmas tanulmánya az előképzős vid párokról szintén sok kétes vidpárt sorol fel: bit' — pribit'? vor óvat' — svorovat'? Mindez Isacenkot a következő megjegyzésre készteti: ha már a tudósok között is komoly nézeteltérések vannak anyanyelvük kategoriális jelenségeinek az értékelésében, akkor ez már nem azt bizonyítja, hogy a ,.nyelvérzék" fejlettsége különböző fokú, hanem annak a bázisnak az ingatagságát bizonyítja, amelyen az egész tanítás nyugszik a szóbanforgó kategória grammatikai lényegéről. Nézzük meg, melyek azok az objektív kritériumok, amelyeknek alapján általában el szokták választani az üres és reális előképzőket egymástól, vagy más szóval: hogyan szokták ellenőrizni a vidpárokat? A múltban a vidpár kritériumának tekintették azt, ha az előképzős befejezett igéből nem volt képezhető folyamatos származékige. A vpisat' igében a v- előképzőt reálisnak tekintették, mert megvan melllette a: vpisyvat'. A v- előképző annyira megváltoztatta az ige jelentését, hogy az előképző nélküli alak nem volt már alkialmas arra, hogy ugyanilyen lexikai jelentésben ennek a folyamatos alakja legyen, ezért új folyamatos alakot kellett képezni az imperfektiválás szuffixumával. Ezzel szemben a na- előképzőt a „napisat"' alakban üres, tisztára vidbelinek tekintették, mert az orosz irodalmi nyelvben a napisat' mellett nincs meg a napisyvat' alak. Mivel tehát nincs napisyvat', a'; pisát' és napisat' vidpár, vagyis a két ige lexikai jelentése egyforma. Egy másik példa: delat'—sdelat' vidpár, mert nincs: sdelyvat'. A prisit' igéből viszont képezhető folyamatos származékige: prisivat' tehát a prisit' ige nem lehet befejezett vidpárja a sií'-nek. Így, vagy megközelítően így oldotta meg a kérdést Ul'janov, Fortunatov, Sachmatov, Mázon. 186-