Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Aspektusproblémák a mai orosz nyelvben

2. nem hozható kölcsönös viszonyba az ige lexikai jelentésével: alig van tartós cselekvést [csinálást] jelentő orosz folyamatos ige, amelynek ne volna befejezett párja is; az orosz még egyes ismétlődést jelentő igéknek is kialakította a vidpárját, ha az adott ismétlődő cselekvést egészében is szemlélni tudja. A kölcsönösségnek ez a hiánya természetesen nem zárja ki, hogy a vid és a cselekvés lefolyásának módja (Aktionsarten) közt szoros összefüggés álljon fenn: a mozzanatos cselekvést nehéz és az orosz nem is szokta lefolyásában szemlélni, az ismétlődő cselekvésnek viszont a totális szemlélete nehéz; 3. formális mutatóinak grammatikai jelentése van: pl. az „üres" előképző. Amennyiben ugyanazon képző két jelentésű, ott homonimiáról van szó: a vstat' ige HCB párja: vstavat' az egyszeri cselekvés jelentésével; az ismétlődő cselekvést jelentő vstavat' ige szintén HCB, de már nem vidpárja az egyszeri cselekvést jelentő vstat'-nak. Ezzel szemben az ugyanazon igegyök kifejezte cselekvés lefolyásának különböző módjai — mint még látni fogjuk — lexikai jelentésárnyalatok, a kifejezésükre szolgáló nyelvi eszközök lexikai, szóképző elemek. Ezek az árnyalatok bármely közel is állnak egymáshoz}, végső esetben más-más cselekvést jelölnek. Ezeknek a jelentésárnyalatoknak a vizsgálata elvezethet a cselekvések különböző jellegzetességeinek feltárásához, de nem vezethet el a vidhez. Az egyes igepárok tagjaiban mutatkozó jelentéstípusok (tartós, ismétlődő-rezultativ, befejezett, mozzanatos, térbeli célt elérő stb.) nem vid jelentések, hanem a lexikai jelentésből, a cselekvés jellegzetességéből folyó árnyalatok. A ssit' plat'

je kifejezésben a ssit' nem azért rezultatív, mert CB, hanem mert a ssit' plat'

je olyan jellegű cselekvés, amely bizonyos eredményre irányul, s addig nem is szemlélhető „egészében", amíg a ruha el nem készült. * #* Hosszú időn át a szlavisztikában az a fefogás uralkodott, hogy a vidpárok tagjai külön-külön igék. Erre főleg az adott okot, hogy nem választották szét a vid és Aktionsart fogalmakat. A vidpárok problémája azonban még ma sem jutott nyugvópontra. A probléma tovább hullámzik ma is és az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdésekre nem mindig egyértelmű a nyelvészeink válasza. Mi a vidpár lényege, kritériuma és hogy ellenőrizhető ez? Ezzel a kérdéssel szorosan összefügg az ún. „üres" előképzők problémája is, ezért a következőkben együtt fogom áttekinteni e problémákat. Az oroszban (és a többi szláv nyelvben is) nehéz elhatárolni a tisztára vidjelentéseket azoktól a lexikai jelentésektől, amelyeket az előképzők kölcsönöznek az egyes igéknek. A vid-kategória és a lexikaiszemantikai sajátosságok összefüggése abban nyilvánul meg, hogy a vidkategóriában két folyamat szövődik egybe: az alak- és szóképzés folyamata. Ez a jelenség pedig mindig újra és újra felveti a kérdést: a vidpárokban egy ige külön alakjaival vagy pedig külön, önálló szavakkal van-e dolgunk? 181