Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Aspektusproblémák a mai orosz nyelvben

nie, így válaszolt: ,,V to vremja, kogda ja podpisyval kontrakt, mne eto bylo neizvestno." Az aláhúzott igével kifejezett cselekvés világosan jelzi a beszélő aspektusát, nevezetesen azt, hogy válaszában a szerződés aláírásának folyamata lebegett a szeme előtt, amit s szuffixummal képzett imperfektiv ige kiválóan szemléltet. Persze a probléma mégsem egészen ilyen egyszerű, ami a továbbiakból ki fog derülni. Ju. S. Maslov, a kiváló leningrádi aspektológus helyesen jegyzi meg doktori disszertációjában [5], hogy az utóbbi évtized alatt jelentős sikereket értek el a szláv vidék és általában az igei aspektusok tanulmányozásában. El kell azonban ismernünk, hogy az igei videlmélet sok alapvető kérdését a különböző aspektológusok különböző, néha homlokegyenest ellenkező szempontból ítélik meg. Így pl. még mindig nincs a vidnek általánosan elismert meghatározása, és ugyanez vonatkozik az egyes vidjelentésekre is. A tudósok különféleképpen világítják meg a következő problémákat: 1. A vid fogalma, szubjektivitása, 2. a vidpárok lényege, 3. a vidpárok kritériuma, 4. az ún. „üres" előképzők, 5. az ún. „perfekti válás" és „imperfek ti válás", 6. az Aktionsartok hatása a videkre, 7. az ún. hiányos vidü (defektusos) igék. A következőkben megpróbálunk rámutatni a fenti problémák lényegére, természetesen a teljesség igénye nélkül. A. V. Isacenko szerint vid a szláv igék azon képessége, hogy ki tudják fejezni az igével jelölt folyamat olyan árnyalatait, amelyek nem folynak közvetlenül sem az igető, sem az előképző jelentéséből. Ennélfogva ő viden kizárólag azokat a jelentésárnyalatokat érti, amelyeket rendszerint a befejezett és folyamatos aspektusok jelölnek. A vid-ellentét alapja szerinte egy bizonyos szemantikai jegy megléte vagy hiánya. Ezért elég, ha a vid-ellentétnek csak ezt az e g y i k, e jegyet tartalmazó tagját határozzuk meg, hogy a másik tagot tisztán negative jellemezhessük, vagyis úgy, mint amely ezt a jegyet nem tartalmazza. Mármost a videllentét szemantikailag „erős", markírozott (jelölt) tagja a befejezett aspektus (a továbbiakban: CB). Más szóval: ez az ellentétpár „kvalifikált" tagja. A folyamatos és befejezett igék szemantikai jegyeinek az értékelésénél F. de Saussure-re, L. P. Razmusen-re, E. Cerny-re, A. Dostál-ra és R. Ruzicka-ra hivatkozik Ezek a kutatók valamennyien a befejezett aspektus lényeges jegyének azt tartják, hogy az a cselekvést a maga egészében fejezi ki. Ezzel szemben a folyamatos aspektusú igének (a továbbiakban: HCB) 176