Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Aspektusproblémák a mai orosz nyelvben

ASPEKTUSPROBLÉMÁK A MAI OROSZ NYELVBEN Dr BIHARI JÓZSEF Wolfgang Schlachter „Der Verbalaspekt als grammatische Kategorie'

1 c. tanulmányában [1] kiemeli, hogy a nyelvkutatás helyes terminusainak a megalkotását igen megnehezíti a nyelvelemek komplex természete és az a körülmény, hogy az egyes nyelvelemek többszörös kölcsönhatásban vannak egymással. Ez az oka annak, hogy egyes fogalmak nem elég homogének, nem elég tisztázottak. Az ilyen kevésbé tisztázott fogalmak körébe tartozik kétségkívül a szláv nyelvek ún. vidkategóriája. Már maga avid szó is hosszú utat tett meg addig, amíg megkapta a mai — még mindig nem általánosan elismert — jelentését. Avid tulajdonképpen a görög eíőog tükörszava (vö. litv. veidasarc, látvány, latin: videre, gót: vitán — megfigyelni stb.) A görögök alak-kategóriákat jelöltek vele (vö. slóog = kategória, faj) a verbális és nominális deriváeiósrendszeren belül. Vagyis azt az ellentétet fejezték ki, amely a származék alak: 7iaoáyo>yov slóog és az alapszó: tiqioTÓTVTtor sióog között áll fenn. A származékalakok kategóriáit viszont 7 slörj -re osztották fel [2], hozzájuk tartozott a középfok és felsőfok is. Ugyanilyen formális értelemben használták a videt a szláv nyelvtanokról írott középkori értekezésekben az igével és főnévvel kapcsolatban. A. Mázon a szlávisták IV. kongresszusán Moszkvában tartott felszólalásában [3] ezért állította, hogy a vid terminus eredetét csak egy szerencsés értelemtorzulásnak köszönheti. A XVIII. század végéig — mondja Mázon — a grammatikák valamint a természettudományok nyelvében a vidnek nem volt olyan jelentése, amely különbözött volna a kategória, a faj szavaktól. Érdekes, hogy még egy 1956-ban Laibachban megjelent szlovén nyelvtanban is a következők olvashatók: ,,A szlovén ige már' külső alakjánál fogva megmutatja, hogy hogyan foilyik le a cselekvés az időben, hogy hosszabb ideig tart-e, ismétlődik-e vagy pedig mozzanatos-e. Az igének ezt az alaki tulajdonságát nevezzük mi más szláv nyelvekkel együtt vidnek." [4] Ma már a vid szó az ige által kifejezett cselekvés aspektusát, nem pedig magának az igének a vidjét (alakját) jelöli. De mi is az az aspektus? A ,,Pravda" 1960. szeptember 19-i számában olvastuk, hogy az amerikai kémpilóta, Powers a szovjet bírónak arra a kérdésére: tudta e a szerződés aláírásakor, hogy a Szovjetunió fölött fog kelleni repül175