Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Az „egri név". (Egy szólásunk eredete és értelmezése)

nyéki nép akkor él ezzel a szólással, mikor azt akarja kifejezni, hogy valaki ,,becsületet szerez magának valamivel, nem szerzett magá7iak vele becsületet, bármennyire akarta is . . ." Saját gyűjtésünk példái azt bizonyítják, hogy szólásunk a nép ajkán ma is él — főleg az öregebbek szóhasználatában. Eger és környéke természetesen ismeri a szólást, elsősorban Kivívta az egri nevet formában, s 'hős', 'vitéz', 'helytálló', 'becsületes', 'munkájában nagy sikereket elérő' stb. jelentésváltozatokban. ' Ondon (Borsod megye) Kivívta az egri nevet változat 'sikerült neki', 'nagy akadályt győzött le' jelentésekben tölt be nyelvi funkciót. Adatszolgáltatóm (Benke Kálmán) szerint, itt s csak az idősebbek élnek vele. Ondon az idősebbek száján élnek még az Egri vitéz lett, olyan mintegy egri.. . nyelvi formák is. Ugyancsak az idősebb generáció nyelvhasználatából gyűjtöttem össze példáimat a Tokaj-Hegyalján, a Hegyközben és a Bodrogközben is. A szólás inkább az Elnyerte az egri nevet változatban él, de hallottam a Kivívta az egri nevet formát is. A Hegyalján érdekes jelentésárnyalata is kifejlődött szólásunknak: ,,Mintha ő nyerte volna el az egri nevet" — mondta egy munkacsapat egyik tagja a társáról, s ezzel azt akarta mondani, hogy az illető ,,úgy viselkedik, mintha köze lenne valami nagy dolog elvégzéséhez", „dicsekszik is olyan dologgal, amihez nem sok köze van." 8. összefoglalásod vizsgáljuk meg szólásunk nyelvi formáját s az»;, hogy az egri név szókapcsolaton hogyan és milyen jelentésváltozás ment végbe. A tárgyalt szólásban a következő szavak funkcionálnak leggyakrabban : 1. felüt (—felütötte), elnyer (—elnyerte), kivív (—kivívta). 2. egri (~az egri). 3. név nevet). Eddigi vizsgálódásunkból már kitűnhetett, hogy a szólás jelentéstartalma egységben jelentkezik tudatunkban, s ezekkel a szinonimákkal egyenlő értékű jelentést hordoz: hős, vitéz, bátor, kitartó stb. Erre utal nagyon találóan Gárdonyi Géza is méltán híres regényében, az Egri Csillagokban. Pető főhadnagy „érces, mély hangon lelkesíti a népet", s ezeket mondja: „A mi bátorságunkról beszél mind a világ! Még száz esztendő múlván is azt mondják majd a bátor szó helyett, hogy egri. . A szólás névszói és igei elemei (egri, név, elüt, kivív, elnyer) ugyanis a jelentéstani egységet alkotó kapcsolatban, a tagok egybeszerkesztettségében a teljes szólás jelentéséből beléjük sugárzó átvitt jelentést is hordozzák, a szavakon ugyanis a szólás egységében együttesen ment végbe jelentésváltozás. A szólás eddig legrégibbnek ismert formájában (Felütötte az egri nevet) az igei tag: felüt. Az üt ige a várak körüli harcok szókincsében is funkcionált (vö. Decsy: ,,. . . a várból kiütöttek . . ."), fel igekötős alakjának jelentései: magasba juttat, felcsap, felüt (ti. katonának) fogad valakivel (üss fel velem, felütök veled, hogy igaz stb.) Szólásunkban a fel igekötő nem a térbeli emelkedés, illetőleg feljutás kifejezője, hanem a cselekvés magasba irányulásának, befejezettségének és eredményességének egységét jelenti: tettével, vitézségével, hősi helytállásával felütötte, azaz megkapta, elérte, elnyerte (~az egri nevet). 112