Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Somos Lajos: A túlterhelés elleni küzdelem didaktikai problémái

mintha tehát a társadalmi szempont helyett az egyoldalú gyermekszempontot kívánnánk érvényesíteni. Azt a kérdést ugyanis, hogy mit tanítsunk, mi legyen a nevelés és oktatás tartalma; vagy, hogy alapvetően milyen módszereket alkalmazzunk a tanításban, szocialista társadalmunk tényleges szükségletei határozzák meg. Ugyanakkor azonban figyelembe vesszük a gyermek életkori sajátosságait és a jó munka pszichológiai feltételeit is. Az érdeklődés nem lehet mindent átfogó pedagógiai elv, mert ezzel az erkölcsi nevelés igen jelentős feladatairól mondanánk le. A kérdés helyes megvitatása céljából Jeszipov és Goncsarov álláspontjára utalok. Helyesen mutatnak rá, hogy „tanulónak időnként kedv nélkül is dolgoznia kell, pl. akkor, ha a munka egy meghatározott része közvetlenül nem érdekes; ha a feladat megoldásához erőfeszítésekre van szükség, vagy ha a tanulás kedvéért valami könnyű, vidám, szórakoztató dologról lemondani kénytelen. Ilyen esetekben nem bizhatjuk a döntést a gyermekre, hogy azt tegye, amit akar. . . Meg kell tanulniok legyőzni az ellenállást a szükséges munkával szemben; el kell sajátítani bizonyos szívósságot és kitartást a tanulásban" [7], A tanulásnak ezekben a kemény, érdeklődésnélküli mozzanataiban az akarat edzése megy végbe, közvetve tehát hozzájárulnak az erős jellem kialakulásához és megszilárdulásához. Az erős akarattal közvetve a túlterhelés ellen is védelmet nyújthatunk. A tanulónak ugyanis igen erős akaratra van szüksége ahhoz, hogy 5—6 órán keresztül feszülten figyeljen, és aktívan részt vegyen az egyes órákon folyó munkában. Ha gyenge az ellenálló ereje, korán kikapcsolódik a tanításból és az új ismeretek megértése és elsajátítása otthoni feladat marad. Az iskolában így elmulasztottakat otthon lényegesen nehezebb körülmények között és hosszabb idő alatt tudja csak pótolni, ha ugyan tudja. Az érdeklődés szerepét és jelentőségét a túlterhelés elleni küzdelemben igen meggyőzően fejti ki Lénárd Ferenc: „A munkának nem anynyira a mennyisége, sem pedig a nehézsége, mint inkább a természete, a jellege az, ami kimerít. Az érdekes munka általában nem merít ki, de kimerít az unalmas, az érdektelen a robot munka. Az unalmas munkában az energia abban a harcban fogy el, amelyet a figyelem fenntartására, a munka akarására kell fordítanunk. Az unalmas munka alkalmával a szervezet védekezést fejt ki, megfeszíti védekező reflexeit. Ez újabb akadály, amelyet akarati elhatározásokkal kell legyőzni. Emellett van maga a munka, amely szintén energiát fogyaszt" [10], Lénárd az érdekesség és a kifáradás szempontjából a munkának négy típusát különbözteti meg: 1. Könnyű és érdekes, amely nem fáraszt. 2. Nehéz és érdekes, amely alig fáraszt. 3. Könnyű és unalmas, amely aránytalanul fáraszt. 4. Nehéz és unalmas, amely nagyon fáraszt. A tanuláshoz való aktív viszonyulás megteremtésének az érdeklődés mellett legfontosabb tényezője a figyelem ébrentartása az oktatás folyamatában. Az aktív figyelem szerepére és a túlterheléssel való öszszefüggésre Geréb György mutat rá [14], hangsúlyozottan. Az évszáza14