Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Molnár József: Gondolatok a nevelőközösségről

nös neheztelések és künn a természetben, felszabadultan elbeszélgetve sokszor rádöbbennek egyes kartársak, hogy mennyire tévesen és hely­telenül ítéltek meg eddig egyes nevelőtestületi tagokat. Az egy közös­ségben dolgozó, egy célért küzdő embereknek közel kell jutniok egy­máshoz s ennek érdekében minden lehető alkalmat, mely az összetar­tozást erősíti, meg kell ragadni. Egy kis elbeszélést olvastam régebben, amely arról szólt, hogy egy pásztor fenn a magas havasi legelőn legel­tette nyáját. Nagy köd volt, szinte alig látott s féltette bárányait. Egy­szercsak valami sötét alak közeledett nyája felé. Megijedt, azt hitte, hogy farkas, s már a fejszéje után nyúlt, hogy megvédje kis bárányait. Amikor közelebb ért a sötét árny, akkor látta, hogy emberi alak; hogy a kisfia, aki ebédet hozott számára. Valahogy így vagyunk az embe­rekkel is: ameddig nem ismerünk valakit, addig tartózkodunk, talán félünk is tőle, amikor közelebb engedjük magunkhoz, akkor vesszük észre jó tulajdonságait, s amikor egészen közel engedjük magunkhoz, akkor szeretjük meg az illetőt. Azonban az ilyen közös kirándulások, mozi- vagy színházlátogatá­sok stb., nem kötelezőek, és ezt jól meg kell jegyezni. Ezeket nem meg­követelni kell, hanem úgy kell megszervezni, hogy vonzóerővel bírjon és lehetőleg mindenki ott legyen. Ha valaki ilyen közös rendezvényen megígéri, hogy résztvesz és mégsem tudott megjelenni, azért nem kell mindjárt azt gondolni, vagy mondani: „no ez rossz közösségi ember, — kihúzza magát a közös rendezvényekből". Nem. Valami mindig jöhet közbe, amely megakadályozhatja a részvételét: például édesapja, édes­anyja, vagy testvére jött meg váratlanul messzi vidékről; vagy egye­temista-. katonafia jött haza és másnap már utazik is vissza stb. Ezek mindig olyan érvek, amit el is kell fogadni. Ha az első ilyen közös ren­dezvény, összejövetel jól sikerült, — ez pedig mindig a szervezésen, az igazgatón, és a tantestület tagjain múlik elsősorban —, akkor a kö­vetkezőkön úgyis igyekszik mindenki ott lenni, mert szórakozni, jól érezni magát mindenki szereti. A nevelőtestület és az igazgató. Minden nevelőtestület élén az egy­személyben felelős igazgató áll. Igen sok függ attól, hogy milyen az igazgató? Egy jó igazgató sok segítséget tud adni a nevelőtestületnek, az egyes nevelőknek, különösen a kezdő pedagógusoknak. A jó igaz­gató átsegíti a kisebb-nagyobb zökkenőkön a fiatal nevelőket, akik az­után hamarosan értékes tagjai lesznek a tantestületnek. A gyenge igaz­gató keze alatt még a jelesen, vagy kitűnően végzett fiatal pedagógu­sok is csak hosszú évek fáradságos küzdelmei árán juthatnak olyan készségek birtokába, amelyeket jó igazgató segítségével hónapok alatt elsajátíthattak volna. Az iskola igazgatója nem választott egyén, hanem a felsőbb ható­ságok által kinevezett vezető. Tehát az iskola vezetőjét nem választ­ják, mint a párt? a KISZ, vagy a szakszervezet vezetőit, akiket a tagság a legjobb belátása szerint választ meg. Ez utóbbiaknál kollektív ve­zetés van. Az iskolánál ez nincs meg, de a jó igazgató minden építő­szándékú bírálatot elfogad a tantestület tagjaitól. A jó igazgatót jellemző legfontosabb vonások szerintem a követ­146

Next

/
Thumbnails
Contents