Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Molnár József: Gondolatok a nevelőközösségről

nös neheztelések és künn a természetben, felszabadultan elbeszélgetve sokszor rádöbbennek egyes kartársak, hogy mennyire tévesen és helytelenül ítéltek meg eddig egyes nevelőtestületi tagokat. Az egy közösségben dolgozó, egy célért küzdő embereknek közel kell jutniok egymáshoz s ennek érdekében minden lehető alkalmat, mely az összetartozást erősíti, meg kell ragadni. Egy kis elbeszélést olvastam régebben, amely arról szólt, hogy egy pásztor fenn a magas havasi legelőn legeltette nyáját. Nagy köd volt, szinte alig látott s féltette bárányait. Egyszercsak valami sötét alak közeledett nyája felé. Megijedt, azt hitte, hogy farkas, s már a fejszéje után nyúlt, hogy megvédje kis bárányait. Amikor közelebb ért a sötét árny, akkor látta, hogy emberi alak; hogy a kisfia, aki ebédet hozott számára. Valahogy így vagyunk az emberekkel is: ameddig nem ismerünk valakit, addig tartózkodunk, talán félünk is tőle, amikor közelebb engedjük magunkhoz, akkor vesszük észre jó tulajdonságait, s amikor egészen közel engedjük magunkhoz, akkor szeretjük meg az illetőt. Azonban az ilyen közös kirándulások, mozi- vagy színházlátogatások stb., nem kötelezőek, és ezt jól meg kell jegyezni. Ezeket nem megkövetelni kell, hanem úgy kell megszervezni, hogy vonzóerővel bírjon és lehetőleg mindenki ott legyen. Ha valaki ilyen közös rendezvényen megígéri, hogy résztvesz és mégsem tudott megjelenni, azért nem kell mindjárt azt gondolni, vagy mondani: „no ez rossz közösségi ember, — kihúzza magát a közös rendezvényekből". Nem. Valami mindig jöhet közbe, amely megakadályozhatja a részvételét: például édesapja, édesanyja, vagy testvére jött meg váratlanul messzi vidékről; vagy egyetemista-. katonafia jött haza és másnap már utazik is vissza stb. Ezek mindig olyan érvek, amit el is kell fogadni. Ha az első ilyen közös rendezvény, összejövetel jól sikerült, — ez pedig mindig a szervezésen, az igazgatón, és a tantestület tagjain múlik elsősorban —, akkor a következőkön úgyis igyekszik mindenki ott lenni, mert szórakozni, jól érezni magát mindenki szereti. A nevelőtestület és az igazgató. Minden nevelőtestület élén az egyszemélyben felelős igazgató áll. Igen sok függ attól, hogy milyen az igazgató? Egy jó igazgató sok segítséget tud adni a nevelőtestületnek, az egyes nevelőknek, különösen a kezdő pedagógusoknak. A jó igazgató átsegíti a kisebb-nagyobb zökkenőkön a fiatal nevelőket, akik azután hamarosan értékes tagjai lesznek a tantestületnek. A gyenge igazgató keze alatt még a jelesen, vagy kitűnően végzett fiatal pedagógusok is csak hosszú évek fáradságos küzdelmei árán juthatnak olyan készségek birtokába, amelyeket jó igazgató segítségével hónapok alatt elsajátíthattak volna. Az iskola igazgatója nem választott egyén, hanem a felsőbb hatóságok által kinevezett vezető. Tehát az iskola vezetőjét nem választják, mint a párt? a KISZ, vagy a szakszervezet vezetőit, akiket a tagság a legjobb belátása szerint választ meg. Ez utóbbiaknál kollektív vezetés van. Az iskolánál ez nincs meg, de a jó igazgató minden építőszándékú bírálatot elfogad a tantestület tagjaitól. A jó igazgatót jellemző legfontosabb vonások szerintem a követ146