Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Juhász Lajos: Az Eger környéki táj szerepe a főiskolai növénytani oktatásban II. Bélkő

leket. A magas kőrisen gyakran jelentkezik a kedvezőtlen ökológiai viszonyok (sekély talaj, vízhiány stb.) csúcsszáradás. Előforduló cserjék: húsos som (Cornus mas), török- vagy sajmeggy (Prunus mahaleb), sóskafa (Betfberis vulgaris), szirti gyöngyvessző (Spiraea media), szirti •madárbirs (Cotoneaster intergerrima ssp, nigra). A sziklaerdő említésre méltó növényei: Grimmia tergestina, napos mészkősziklai mohafaj, pionírnövény, berzedt sás (Carex Pairaei), ujjas keltike (Corydalis solida), Waldstein pimpó (Waldsteinia geoides), kárpáti—balkáni faj, mezei aggófű (Senecio integrifolius), tornyos ikravirág (Arabis turrita), magas csukóka (Scutellaria altissima), csillogó gólyaorr (Geranium lucidum) atlanti-mediterran faj, nagy cickafark (Achillea distans) alpinkárpáti-balkáni faj, berki habszegfű (Silene nemoralis) ez is alpinkárpáti-balkáni faj, tömjénillat (Libanotis pyrenaioa ssp. sibirica), budai imola (Centaurea Sadleriana var. personata) nagyfészkű (3 cm) faj, pannóniai endemizmus, szirti orbáncfű (Hypericum veronense) Boros Ä. fedezte fel, csészéje erősen fűrészfogas, méregölő sisakvirág (Aconitum anthora), erdei pereszlény (Satureja silvatica), erdei békaszem (Omphalodes scorpioides), kéküstÖkű csormolya (Melampvrum nemorosum), bókoló bogáncs (Carduus nutans), páfrányok közül az aranyos fodorka (Asplenium trichomanes) nő. V. Spiraeetum mediae A hegy sziklás gerincének keleti részén és kissé déli oldalán erősen köves helyeken, ahol kevés a talaj és az is bolygatott, szirti gyöngyvessző (Spiraea media) alkot kisebb társulást, szúrós cserjék társaságában. Ezek a cserjések, töviskesek faji összetételükben szegényesek. Cserjék a szirti gyöngyvesszőn kívül: mezei rózsa (Rosa agrestis), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), közönséges boróka (Juniperus communis). Egyéb növények: deres tarackbúza (Agropyron intermedium), fenyérfű (Andropogon ischemum), borsóka bükköny (Vicia pisiformis), tekergős here (Trifolium medium), üstökös gyöngyike (Muscari comosum), kopaszodó kakukfű (Thymus glabrescens ssp. austriacus), sátoros margaréta (Chrysanthemum corymbosum), viacskafarkú veronica (Veronica spicata), gatyás saláta (Lactuca viminea), szurokfű (Origanum vulgare), bablevelű varjúháj (Sedum maximum), galambláb gólyaorr (Geranium columbinum), festő rekettye (Genista tinctoria ssp. elata), vajszínű ördögszem, (Scabicsa ochroleuca). VI. Melico-facetum A Bélkő északi, északnyugati lejtőin szép elegyetlen bükkös erdőket is találunk. A gyepet nagyobbrészt a korán (áprilisban) virágzó magyar nyúlfarkfű (Sesleria hungarcia) alkotja. A talaj sokhelyen sziklás (sziklás bükkös), a mészkődarabok között barna erdőtalaj halmozódott fel gazdag humusztartalommal. Különös az, hogy a bükkerdő északnyugaton egészen alacsonyan, a Bélapátfalva mellett elterülő legelőig lehúzódik. 135