Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Kocsis Károly: Az általános iskolai orosz nyelvtanítás korszerűsítésének kérdéséhez

értését, az aktív orosz beszédet és a szintetikus olvasást, az önálló orosz fogalmazást helyezi előtérbe.)E jártasságok, képességek és készségek hangsúlyozása azonban nem jelentheti a grammatikai ismeretek teljes háttérbe szorítását. A mí viszonyaink között — távol az orosz nyelvterülettől — az orosz élő beszéd elsajátítása csak szilárd és alkalmazásra kész grammatikai ismeretekre épülhet. A grammatikai és direkt módszer harcának eredményeképpen kialakult kombinált módszer elvben arányos teret biztosít a fonetikának, lexikának és grammatikának, a gyakorlatban azonban a Szovjetunióban is, nálunk is mintha egy árnyalattal nagyobb súlya volna a grammatikának. Ez nálunk érthető is, hiszen a legtöbb orosz szakos kartárs jobban tájékozódott az orosz grammatikában, mint az élő orosz beszédben. Az általános iskolai orosz nyelvoktatás korszerűsítése terén a grammatikával kapcsolatban két feladatot kell megoldanunk. Az első: vissza kell helyeznünk a lexikát jogaiba, nem csak egyenrangúvá kell tennünk a grammatikával, hanem némi túlsúlyt is biztosítanunk számára. A nyelvi közlés első feltétele ti. egy bizonyos terjedelmű biztos szókincs. A grammatikai hibák nem teszik oly nehézzé a megértést, mint a szótévesztések. Bizonyítják ezt a szovjet barátainkkal való személyes érintkezés, a velük való levelezés; kivált ha lexikai ismeretanyagunk nem elszigetelt szavakból, hanem szószerkezetekből áll. A másik: a grammatikát, a beszédkészség iskolai kialakításának ezt a fontos eszközét ésszerűen és célszerűen kell felhasználnunk. A grammatikai jelenségekkel és törvényszerűségekkel való iskolai foglalkozásnak biztos, szilárd, alkalamzásra kész ismeretekhez kell juttatnia a tanulókat, s azután meghatározott beszédtevékenységek gyakorlása útján olyan készségekhez, hogy a tanuló a mások beszédének hallgatása, illetőleg szintétikus olvasás közben a megfelelő ütemben fogja fel a leggyakoribb szó- és mondatszerkezeteket, valamint közlési értéküket, s hogy a grammatikát ugyancsak a kellő ütemben fel tudja használni a maga gondolata szóbeli vagy írásbeli közlésének eszközeként, anélkül hogy szavanként, esetenként, „lexikailag" sulykolná be. A grammatikai oktatásnak e készségek kialakításához vezető szakaszai: 1. első közlés és elsajátítás, 2. megszilárdítás és aktivizálás, 3. automatizálás. Az első szakaszhoz csupán egy megjegyzésünk van. B. A. Artyomov [1] megállapítása szerint a nyelvi emlékezet alapja nem az ismétlés, hanem a megértés az idegen nyelvi és anyanyelvi tények összehasonlításával. A grammatikai jelenségek első közlése alkalmával. vagy később ehhez a megértéshez kell eljuttatnunk a tanulókat. Közismert tény, hogy az induktív nyelvtani magyarázat során sok értelmi műveletet (analízis, szintézis, megfigyelés, összehasonlítás, absztrakció, általánosítás, meghatározás) kell tudatosan, aktívan, a megértésre teljes erőfeszítéssel törekedve elvégeznie a tanulónak, hogy eljusson a megértésig. Annak ellenőrzése, hogy a szükséges értelmi műveletsort végigvégezte-e minden tanuló, kivált a nagy létszámú osztályokban, rendkívül nehéz. Még nehezebb annak az ellenőrzése, hogy a megértés fokáig valóban eljutott-e minden tanuló, mert a viszonylag rövid sza111