Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Kocsis Károly: Az általános iskolai orosz nyelvtanítás korszerűsítésének kérdéséhez

Ilyen órákra előkészülni az eddiginél is nagyobb gonddal kell a tanárnak. A tanár már az új szöveg feldolgozása előtt tudja, hogy a lecke elvégzése után a tartalom elmondása, elmondás a szöveg nyomán, a tartalom kérdés-feleletekben való feldolgozása lesz-e a követelmény, esetleg több is az elsoroltak közül. A tanulóknak e követelmény (vagy követelmények) teljesítéséhez az új szavakon és formáikon kívül ismerniök kell a tartalomba illő szószerkezeteket, az új szöveg tartalmát, a benne szereplő fogalmakat, a szöveg tartalmi részeinek egymásutánját. A tanár előkészülete abban áll, hogy a tanulókat kellőképpen felkészítse ezekre a követelményekre. Ügy válogatja össze a szószerkezetek tagjait, a gyakorlásnál úgy variálja bennük az ismert tagot, hogy a tartalom megszerkesztésénél felhasználható legyen. A gyakorló mondatok egymásutánjában is, pl. a számonkérés kérdés-felelet részében is a tartalmi szempontoknak megfelelően jár el, hogy mire a tartalom megszerkesztésére, a szöveg nyomán való elmondásra, vagy a kérdések összeállítására kerül a sor, a tanulónak se lexikai, se grammatikai nehézségei már ne legyenek, ismerje jól a szöveg tartalmát is, részeinek egymásutánját is. Ilyen előkészítés után a tanuló a tartalom elmondásakor valóban a gondolati, az értelmi részre összpontosíthatja figyelmét, s a kifejezéshez szükséges nyelvi anyagot intuitive használhatja. A mechanizmus veszélye természetesen itt is fenyeget. Hangsúlyozzuk tehát, hogy ezzel az eljárással a tanár nem az előre elképzelt és kidolgozott végkövetelmény formáját sulykoltat ja be a tanulókkal a lecke egyes részeinek feldolgozása közben, hanem biztosítja számukra az élő beszéd két főfeltételét, a gondolati, értelmi tartalmat és a kifejezéséhez szükséges nyelvi anyagot — már a készség fokán. Mint említettük, a szószerkezetek első közlése végezhető a tankönyvi szöveg feldolgozása után is. Ennek menete lehet pl. a következő : 1. Szómagyarázat 2. A szöveg feldolgozása az előbb ismertetett módon 3. A tanár újra elolvassa a szöveget, kiemeli a gyakorlásra kijelölt szókapcsolatokat, a tanulók ismétlik, lefordítják és gyakorolják a kiejtésüket. 4. A szókapcsolatok a táblára kerülnek, a tanulók egyenként vagy karban olvassák. 5. A grammatikai jelenségek magyarázata után a tanulók változtatják az ismert tagokat. 6 A szószerkezetek ragozása, esetleg az ismert szavak változtatásával, mondatok szerkesztésével. IV. Az iskolai orosz nyelvtanítás új célkitűzéseinek megfelelően az általános iskolai orosz nyelvoktatás —- mint már ismételten hangsúlyoztuk — eredményes csak akkor lehet, ha elsősorban gyakorlati célokat követ. A társadalmi szükséglet és igény a mások orosz beszédének meg110