Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Kocsis Károly: Az általános iskolai orosz nyelvtanítás korszerűsítésének kérdéséhez

még a kisebb számok összeadását is könnyen végzi, de már bonyolultabb műveletnél belső beszéde anyanyelvire fordul, s a megoldást oroszul csak fordítás után mondja ki. Az idegen nyelven való gondolkodás (a fordítás nélküli nyelvbírás) legfontosabb jegyei s egyben elsajátításának eszközei a következők: a) A beszéd folyékonysága. Ezen a normális ütemű, helyesen tagolt beszédet értjük. Két dolog szükséges hozzá: egyfelől nyelvi készség, vagyis a szavaknak és formáiknak sok oldalú asszociatív kapcsolatai a gondolati elemekkel, másfelől pedig gondolati elem, vagyis világos képzetek a beszéd tárgyáról. b) A helyes kiejtés és helyes intonáció. Csak normális ütemű beszéd útján sajátítható el. Az intonáció az idegen nyelven való gondolkodás megszokásának leghatásosabb eszköze. Az anyanyelv és idegen nyelv különbségei az intonációban nyilvánulnak meg a legélesebben. Az intonáció megszakítja az idegen nyelvi mondatnak az anyanyelvi mondattal való kapcsolatát, és megnehezíti a fordítás közbeiktatását. Leginkább fordítás nélküli olvasással sajátítható el. Tanításának főeszköze az utánzás. c) Az idiomatikusság. Az intuíció és nyelvérzék hozza meg. A nyelvgyakorlat és a rendszeres szintetikus olvasás segít hozzá. A fordítás nélküli olvasás ti. mindig hagy az emlékezetben sok lexikai elemet, sok szintaktikai szerkezetet, sok asszociációt. Ezeknek összessége fejleszti a nyelvérzéket. Az idegen nyelven való gondolkodás kialakítására szolgáló célszerű gyakorlatok: a kérdés-felelet, párbeszéd, elbeszélés, az olvasmányok tartalmának elmondása, valamint a szintetikus olvasás. Az előbbieknél — vagyis a megismert lexikai és grammatikai anyag alkotó felhasználását kívánó gyakorlatoknál — igen fontos az idegen nyelvi környezet megteremtése és következetes megőrzése, továbbá a helyes intonáció és a normális ütem megkövetelése. A szintetikus olvasásnál is, a folyamatos tanári előadásnál is a beszédütemet a normálisra fokozzuk, hogy a tanulóknak idejük se legyen a fordítás közbeiktatására. Rá kell szoktatnunk a tanulót arra, hogy olvasás közben több szót, sőt egész mondatot figyeljen meg átfogóan. Már az első szavak olvasása közben tudnia kell, hogy kijelentő, kérdő, felszólító vagy felkiáltó intonációja lesz-e a mondatnak. (Itt persze a sikeres eredmény egyik feltétele, hogy a tanulók az anyanyelvi órákról fejlett olvasási készséget hozzanak magukkal az orosz órákra.) Rá kell szoktatnunk a tanulókat arra is, hogy helyes hangos olvasás mellett értsék is, amit olvasnak. Mindezeket a gyakorlatokat már a kezdő fokon kell elkezdeni. III. A pszichológiai vizsgálatoknak fentebb ismertetett néhány eredménye és a belőlük levonható következtetések érthetővé teszik, hogy általános iskolai orosz nyelvtanításunk metodikájának rendszerét lé105