Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Kocsis Károly: Az általános iskolai orosz nyelvtanítás korszerűsítésének kérdéséhez

nyul. Ez utóbbihoz nem nyelvérzékre, hanem lexikai és grammatikai ismeretekre van szükség. Ennél a gondolatnak orosz nyelven való kifejezése csak fordítás, csak a „szöveg" lexikai-grammatikai elemzése eredményeképpen jön létre. Az olvasásnál különbséget szoktunk tenni a szövegmegértés két módja között. Beszélünk analitikus olvasásról, a szöveget minden szempontból végigelemző olvasásról, amely a tudatos-diszkurzív nyelvbírást fejleszti, és beszélünk szintetikus olvasásról, a szöveg értelmi tartalmának első olvasásra való közvetlen megértéséről; ez a nemtudatos-intuitív nyelvbírást fejleszti. Az első a nyelvtanulás módszere, a másik az idegen nyelven való beszélés kialakításának egyik módszere. Ehhez hasonlóan beszélnünk kellene analitikus és szintetikus beszélésről is, ami módszertani szempontból azt jelentené, hogy az idegen nyelvi beszéd elsajátítása céljából az analitikus beszéd mellett gyakoroltatnunk kell a szintetikus beszélést is. 5. Az idegen nyelven való beszélés — kialakulásának folyamatában — szoros kapcsolatban van az élő beszéd minden más formájával, a receptívekkel is. Ezért minden idegen nyelvi szónak és grammatikai jelenségnek át kell mennie az élő beszédnek mind a négy folyamatán. Hasonló ez a megállapítás, ez az irányelv ahhoz, amelyet a lexika tanításában eddig is követtünk, amikor a fül-száj-szem-kéz sorrend megtartására igyekeztünk. De minőségileg különbözik tőle. A ,,fül" itt nem a fonetikai jelenségek felfogását, hanem a hallás után való megértést jelenti; a „száj" megintcsak nem pusztán fonetikai jelentésű itt, hanem azt jelenti, hogy a szót és formáit a szóbeli közlés, a mondatépítés eszközévé kell tennünk, aminthogy a „szem" és a „kéz"-nek is itt az a jelentése, hogy a szóból és formáiból megértsük az olvasott szöveg értelmi tartalmát, illetőleg írásban megszerkesszük gondolataink kifejezését. 6. Az aktív élő beszéd a belső beszéd külső kifejezése. S így a beszélés is belső és külső beszédre osztható. Ebből következik, hogy a tanulóktól meg kell követelni az idegen nyelvi belső beszédet szoros kapcsolatban a gondolkodással. Az anyanyelv oktatásának módszertanában nincs szó a belső beszéd szokásainak kialakításáról, mert a beszéd fejlődése a csecsemőkortól kezdve egyszersmind a gondolkodás, vagyis a belső beszéd fejlődése is. A nyelv és a gondolkodás egységének elve alapja az idegen nyelven való gondolkodás kérdéseinek is. Csak míg az anyanyelven való gondolkodás objektív, az ember akaratától független törvényszerű jelenség, addig az idegen nyelven való gondolkodás szubjektív jellegű, az ember gondolkodó tevékenységének nem állandó jelensége: kifejlődhet, de el is veszhet, sőt azonos nyelvi anyagot kívánó gondolkodási tevékenységnél is, minél nehezebb a feladat, annál könnyebben adja át helyét az anyanyelvnek Gondoljunk például az orosz számnevek használatára. Némi gyakorlás után az osztály minden tanulója könnyen, az anyanyelv kikapcsolásával, tehát belső beszéd alapján tud számolást végezni, könnyen tudja elsorolni az egymásután következő páros vagy páratlan számneveket, könnyen meg tudja nevezni a felmutatott tárgyak (ujjak, könyvek, tollak) számát, 104