Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Kocsis Károly: Az általános iskolai orosz nyelvtanítás korszerűsítésének kérdéséhez

orosz szöveg szintetikus felfogása és önálló írásbeli fogalmazás) eddig csak keveset nyújtott az általános iskola. Az általános iskola még ma is többnyire csupán több-kevesebb orosz nyelvismereti anyagot ad a tanulóknak. és legjobb esetben csak az un. elsődleges készségeket alakítja ki bennük, amelyek nem mindig fejlődnek át beszédkészségekre. A tanulók elég jól ismerik a tanult szövegeket, grammatikai ismereteik is többé-kevésbé kielégítőek, de nem értik meg a fel nem dolgozott szöveget, még akkor sem, ha előttük ismeretlen lexikai vagy grammatikai anyagot nem tartalmaz, s általában csak betanult kérdésekre tudnak oroszul válaszolni. Már pedig a nyelv az emberi közlés eszköze. Az idegen nyelv is az. Ma nálunk az orosz nyelvnek is azzá kell lennie. Ennek az elemi igazságnak kell irányítania oktató munkánkat az első orosz órától kezdve, amikor az első orosz szóval, az orosz ábécé első betűivel ismertetjük meg tanulóinkat, az utolsóig, amikor kiegészítjük, csiszoljuk orosz nyelvi beszédkészségüket. Űj utakat kell tehát találnunk, hogy az általános iskolai orosz nyelvoktatást képessé tegyük azoknak a követelményeknek a megvalósítására, amelyeket a szocialista magyar társadalom, az új iskolareform és ennek szellemében az új tanterv támaszt vele szemben. Az idegen nyelvoktatás jelentős mértékben pszichológiai kérdés. A magyarországi általános iskolai orosz nyelvoktatás módszertanának további fejlesztése csak az idegen nyelv elsajátításával kapcsolatos pszichológiai vizsgálatok és kísérletek eredményeinek alapján lehetséges. II. Az idegen nyelv elsajátításának és használatának pszichológiai problémáival mindössze 10—12 év óta foglalkoznak a szovjet metodikusok és pszichológusok, de már is értékes eredményeket értek el. V. A. Artyomov, [1], Sz* N. Beljaeva—Ekzempljarszkaja, B. A. Benyegyiktov, N. J. Zsitkin, B. V. Beljaev [2], E. K. Szelickaja, M. A. Urbanovics [6], Z. M. Cvetkova [8], V. Sz. Cetlin, J. V. Rahmanov stb. megfigyelések és kísérletek alapján elemezték az emberi beszédtevékenység törvényszerűségeit, az idegen nyelvoktatás pszichológiai folyamatát, a nyelvi emlékezet lényegét, az utánzás és összehasonlítás szerepét, az idegen nyelvoktatás különböző területeinek (kiejtés, lexika, grammatika, olvasás és hangos beszéd, fordítás, az új szöveg megértése stb.) pszichológiai alapjait stb. Rendszeresen végigtárgyalni e kutatásokat meghaladná e dolgozat kereteit. Célom nem lehet más, mint e kutatások leglényegesebb eddigi eredményeinek felsorakoztatásával mintegy pszichológiai alapot adni azokhoz a követelményekhez, amelyeket az általános iskolai orosz nyelvoktatás korszerűsítése támaszt a ma orosz tanáraival szemben. 1. Az első és legfontosabb feladatunk annak a kérdésnek eldöntése, hogy mi az, amire az orosz nyelvi órákon tanítani kívánjuk növen100