Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Légrády Gyula: A fordítás elméletének és gyakorlatának néhány kérdése didaktikai szempontból

és kulturális életének ismerete nagyban segíti a nyelvi jelenségek alaposabb megismerését, a lexika stilisztikai sajátságainak változását stb. Módszertani szerzők írásai ilyen, vagy olyan szempontból lektorátusi munkánkban kétségtelenül haszonnal jár, de célunkat figyelembe véve, vizsgáljuk meg röviden, mik azok az eljárási követelmények, amelyeknek feltétlenül eleget kell tennünk. A fordítási megoldások közül (1. szabad v. tájékoztató, 2. szószerinti v. nyers, 3. irodalmi v. értelemszerinti: adekvát) az adekvát fordításra törekszünk. Fordítási munkánkban mindenekelőtt legfontosabb a szókincs sokoldalú megalapozása. Meg kell tanítani a hallgatókat a szavak, a kifejezések mindenkori funkciójára. a köznapi és szakjelentésére. Miután a szakszavak a folytatólagos szövegekben gyakran megismétlődnek, visszatérnek, a legfontosabb szakszóanyag elemei szinte absztrakt tanulás nélkül a hallgatók tulajdonává válhatnak. Ezzel azonban mégsem elégedhetünk meg. Ugyanazt a szót, kifejezést sokoldalúan kell megfigyeltetnünk. Rá kell mutatnunk a szó etimológiájára, a szavak közös eredetére, a több jelentésre; helyes a szinonimák elemzése, mivel ez a kérdés összefügg a nyelv alapvető szókészletének fejlődéstörténeti kutatásával. A szavak eredetének szempontjából jelentős az átvételre utalás is. A szóképzésre is állandóan fel kell hívni a figyelmet. A szavak tanításában oda kell eljutnunk, hogy a hallgatók a többjelentésű szónál azt a jelentést válasszák ki, ami a konkrét esetnek legjobban megfelel. A szókincs megalapozásával párhuzamosan tanítjuk a szókapcsolás módját és sajátíttatjuk el a szükséges nyelvtani anyagot. A nyelvtani jelenséget nemcsak az anyanj^elvvel, de több idegen nyelvvel is egybevethetjük. Arra azonban ügyelni kell, hogy a jelenségeket nyelvészet; magyarázkodás nélkül említsük meg. A fordítást annál sikeresebben hajtják végre a hallgatók, minél jobban a produktív szókincshez tartoznak a fordítandó szöveg szavai es minél szilárdabb a nyelvtani ismeret. Ennek biztosítása érdekében csak helyeselni lehet a minél több fordítást, s ahol erre mód van, ott még az egyik idegen nyelvről a másikra való fordítást is. Ez a siker érzését kétszeresen kelti fel és még kitartóbb munkára ösztönöz. Minthogy a szakszövegek önálló fordításánál a szótár használata elkerülhetetlen, a szótár minél gyorsabb kezelésére feltétlenül rá kell nevelnünk a hallgatókat. A sikeres nyelvtanításnak nemcsak az a feltétele, hogy a hallgató a maga részéről fenntartás nélkül járuljon a nyelvtanulás munkájához, hanem az is, hogy a tanár jól ismerje azt a népet, amelynek a nyelvét tanítja. Vitathatatlan, hogy egy népről könyvek alapján nehéz, szinte lehetetlen élményszerű ismereteket szerezni. Éppen ezért a nyelvtanulás csak nyerne azzal, ha minél több nyelvtanár saját tapasztalatából ismerhetné meg az illető nép természetes nyelvhasználatát, szokásait, kultúráját, törekvéseit, világnézetét, az embereket. A nyelv biztos ismeretén kívül ismernie kell a tanárnak azt a szakmai anyagot is, amit az eredeti mű tartalmaz. Minthogy csupán annyival megelégedni, amennyit a szak208