Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: Szempontok Rorschach formaértelmezési kísérleteinek megítéléséhez

lógiai ismeretek, de ezek rendszeres és külön időben történő elsajátítása már a középiskola vonalára tartozik. A fentiek kiegészítésére még azt kell megemlítenem, hogy a nevelés ügye közismerten annál nagyobb pedagógiai felkészültséget kíván a nevelőktől, minél kisebb, fiatalabb gyerekekkel foglalkozik. * * * A műszaki szakos tanárképzés alapelvei közt tehát elsősorban azt kell leszögezni, hogy ez egyáltalán nem műszaki közép, vagy felsőkáderek képzése! Nem technikusokat és nem mérnököket kell az általános iskolák számára képeznünk, hanem elegendő mennyiségű műszaki ismerettel és gyakorlattal s elegendő műszaki intelligenciával rendelkező tanárokat, pedagógusokat. Ezeknek a műszaki szakos tanároknak feladatuk ellátására, a legmagasabb szinten való ellátására sem szükséges a technika szakmai területén olyan mélységekbe hatolni, olyan részletekig eljutni, mint pl. egy mérnöknek, vagy szaktechnikusnak. De szükséges viszont, hogy ezeknél szélesebb területen szerezzen bizonyos mennyiségű elméleti és gyakorlati ismeretet (papír, fa, fém, elektromos ipari, stb. területen). A természettudományi és műszaki élet fejlettsége és bonyolultsága mellett ma már az ismeretekben való elmélyülés mértéke szükségképpen az átfogott terület szűkülésével jár együtt. Alapvető fontosságú tehát a tanárképzés ezen új fajtájánál megtalálni a helyes arányt, vagyis azt, hogy kellő mélységben kellő nagy terjedelmű területet fogjon át. Az egyes részletekbe való behatolás mélységét az az elv szabja meg, hogy a tanárnak elméletileg is és gyakorlatilag is többet kell tudnia annál, amit tanít. Mindazzal a tudásmennyiséggel rendelkeznie kell, ami az általa tanítandó anyagot kellő tudományossággal megalapozza. Ennél tovább azonban nem mehetünk, mert ennek határt szab az oktatandó terület szélessége, szétágazó volta is. Megkívánjuk tehát, hogy olyan mértékben sajátítsa el a műszaki rajzot, hogy az az iskolában szükséges műhelyrajzok kielégítő alapjául szolgáljon, de nem szükséges ezt az ismeretágat egy tervező mérnök színvonalán tudnia. Megkívánhatok pl. olyan géptani ismeretek, amelyek alapján a szerszámgépek szerkezetét, működését, használatát, sőt hibáinak megtalálását, esetleg kijavítását is fogja ismerni és tudni, de nem kívánható meg — mert felesleges — pl. egy kéttámaszú tartó nyomatéki ábrája kötélsokszöggel való megszerkesztésének tudása. Ez ugyanis semmi olyan ismeretet nem alapoz meg, semmi olyannak nem szolgál hátteréül, ami az általános iskolai műszaki politechnikai oktatásban szerepel. Alapelvként le kell rögzítenünk az-t is, hog}' megfelelő mennyiségű műszaki elméleti ismeretet is kell a tanárjelöltnek adnunk a gyakorlati készségek és jártasságok elsajátítása mellett. Ez a szükséglet magának a politechnizációnak a fogalmából következik, de még alapvetőbben abból a szocialista elvből, hogy az egyén és 89