Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Somos Lajos: Az eldöntendő kérdés, mint didaktikai probléma

lános ismereteiket egybe kell vetniök az elemzett költeménnyel, s csak ez egybevetés után, igen komoly mérlegelés alapján dönthetik el, hogy Balassi alkot-e típust, vagy nem, a jelzett költeménnyel. Nem vitás, hogy a fenti kérdések, bár eldöntendő jellegűek, mégis a legnagyobb mértékben gondolkodásra serkentik a tanulókat. De az sem lehet vitás, hogy ezek a kérdések egyúttal előre is viszik a tanítás fonalát, hiszen a továbbhaladás szempontjából szükséges volt tisztázni, eldönteni a felvetett problémát. Találkozunk eldöntendő kérdésekkel olyan szerzők műveiben is, akik elvi állásfoglalásukban elítélik az eldöntendő kérdést, gyakorlatukban mégsem tudják kiküszöbölni. A kémia főiskolai módszertani jegyzetében [4] pl. azt olvashatjuk, hogy kerülnünk kell az olyan kérdést, amely a tanulótól csak igen vagy nem feleletet kíván. A gyakorlati eljárások, módok illusztrálására szánt egyik tanítási vázlatában mégis találunk igen-nem feleletet igénylő kérdéseket. Pl. a vegyérték és szerkezeti képlet című tanítási vázlat összefoglaló kérdései így hangzanak: Mit nevezünk vegyértéknek? — Hogyan jelöljük az elemek vegyértékét? — Miből állapíthatjuk meg valamely vegyületben egy elem vegyértékét? — Mi a szerkezeti képlet? — Állandó-e az elemek vegyértéke? (A kiemelés tőlem.) A válasz ennél a kérdésnél is csak az lehet, hogy igen vagy nem. Lehet-e vajon erre a kérdésre a szerencse alapján válaszolni? Minden bizonnyal nem, legalábbis olyan tanárnál nem, aki a válasz megokolását is kívánja. Ez viszont alapvető követelménye oktatásunknak. De ha abból a szempontból nézzük a fentebbi kérdést, hogy szükség van-e rá, hasznos-e az oktatásnak abban a mozzanatában, amelybe a tanár beletervezte, feltétlenül igennel válaszolhatunk rá, hiszen a tanulókat arra készteti, hogy az órán tanultakat mintegy összegezzék s egyben alkalmazzák is egy megadott kérdés eldöntésére. Az elmélet és gyakorlat közötti összhang hiányát tapasztalhatjuk azokban a tanítási vázlatokban is, amelyeket pl. Nagy Sándor a ,,Didaktika alapjai" című könyvében közöl gyakorló pedagógusoktól [10]. Az itt található eldöntendő kérdések közül olyanokat emelünk ki, amelyek az órán folyó munka tudatosítására szolgálnak s mint részletcélkitűzések, további kutatásra, elemzésre szólítják fel a tanulókat. A hang keletkezése című tanítási egység vázlatában pl. többek között ez a kérdés szerepel: ,,Terjed a hang ezen kívül (ti. a levegőn kívül) más közegben is? — A tanítás későbbi folyamán: — Va.n-e a hangok között különbség? Akár abból a szempontból nézzük őket, hogy vajon alkalmasak-e gondolkodásra serkenteni a tanulókat, akár a szükségességük szempontjából, mindenképpen pozitívan kell értékelnünk őket. Hasonló megállapításokat tehetünk a Síkidomok hasonlósága" c. tanítási egység vázlatával kapcsolatban is. Miután az osztály a tanár vezetésével megvizsgálta a hasonlóság feltételeit, és előzetes általánosításként megállapították, hogy a hasonló idomok megfelelő szakaszainak aránya egyenlő, és a megfelelő szakaszok párhuzamosak, ez a kér7