Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)
I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Somos Lajos: Az eldöntendő kérdés, mint didaktikai probléma
dés vetődött fel: a hasonlósághoz „szükséges-e mindkét feltétel? . . . Majd, amikor igazolták, hogy az egyik feltétel nem szükséges, további kérdés várt eldöntésre: „Kimondhat juk-e, hogy valóban elég az első feltétel?" Akár az oktatásban betöltött szerepük, akár a gondolkodásra késztetés szempontjából vizsgáljuk ezeket a kérdéseket, csak azt mondhatjuk, hogy a tanítás fő problémájának a tisztázásához nagy mértékben mozgósíthatják a tanulókat: kutatásra, elemzésre, összehasonlításra, a lényeg kiemelésére, mérlegelésre és határozott álláspont kialakítására. Csupa olyan mozzanatok ezek, amelyeket a nevelő-oktató munka szempontjából igen értékes követelményeknek tekinthetünk. A mindennapi gyakorlatból számtalan példát idézhetnénk arra, hogy az eldöntendő kérdés az oktatás egész folyamatában, annak minden fő mozzanatában használatos, még pedig szükségszerűen, a tanítást előre vivőén, a tanulókat aktivitásra, gondolkodásra késztetve. Felvetődik ezek után a kérdés: vajon a gyakorlat a helytelen, vagy inkább az elméletet kell felülvizsgálnunk és pontosabb, szabatosabb megállapításhoz jutnunk ebben a kérdésben is. Az eddig megvizsgált néhány eset is elegendő annak igazolására, hogy a gyakorlat igen sok esetben alkalmaz eldöntendő kérdést, még pedig jogosan, helyesen. Ebből viszont az következik, hogy elméleti állásfoglalásunkat kell a gyakorlatnak megfelelőbb módon körvonalazni. Úgy tűnik fel, hogy nem teljes, hanem csak részigazságot mondunk ki akkor, amikor az eldöntendő kérdést egyetemlegesen elítéljük és minden körülmények között kerülendőnek jelentjük ki. Mint minden más kérdést, ezt is használhatjuk helyesen és helytelenül. Annak az okát, hogy nem vagyunk egységesek az eldöntő kérdés szerepének és didaktikai értékének megítélésében, abban látom, hogy nem tisztáztuk eléggé a kérdésnek a fogalmát, azonkívül pedig nem vizsgáltuk meg eléggé az oktatás folyamatában betölthető szerepét, s mindezek következtében nem tettünk különbséget a valóban helytelen és a helyesen alkalmazott eldöntendő kérdések között. Az alábbiakban kísérletet teszünk arra, hogy magának a fogalomnak elmélyültebb értelmezést adjunk, majd ennek alapján rámutatunk alkalmazásának helytelen módjaira, végül igazolni szeretnénk, hogy az oktatás minden fő mozzanatában érdemleges alkalmazásra kerülhetnek eldöntendő kérdések. * * * Az eldöntendő kérdés értelmezésére, fogalmi jegyeinek kifejtésére kevés kísérlettel találkozunk didaktikai irodalmunkban. Kritériumának általában azt tekintik, hogy a tanulók vagy csak igennel, vagy csak nemmel válaszolhatnak rá. Az eldöntendő kérdésnek olyasféle jellemzése, hogy a felelet csak igen vagy nem lehet rá, semmiképpen sem tekinthető a lényeget kifejező megállapításnak. Még formailag sem pontos, mert — amint arra már Weszely Ödön is rámutatott [11], — „igennem" helyett válaszolhatunk rá a kérdezett szóval is; pl. lehet ezt a 8