Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: Szempontok Rorschach formaértelmezési kísérleteinek megítéléséhez

Egyik legfontosabb tartalmi — egyben karakterológiai — prob­léma: a feleletek eredetisége. Az eredeti válaszokat a banális, közönsé­ges feleletektől statisztikai adatok alapján különböztették meg. Az eredeti feleletek (jelük: Orig) arányát Rorschach viszonyította a közönsé­ges (vulgáris, „V") válaszokhoz. Rorschach az „arany középút" híve volt az eredeti feleletek jellemtani érté­kelésében: ha az eredeti feleletek száma túl alacsony, ez szürkeségre vall, viszont a túl magas (átlag 30 százalékon felüli) arány sem kedvező, mert fantaszta, ere­detieskedő jellemre utal. Különösen nagyra értékelte Rorschach a mozgásválaszokat. Ezek szerinte a belső produktivitásra jellemzőek. (A mozgásválasz jele: B.) (Idevonatkozó fontosabb monográfiák: FURRER 1925, PIOTROVSKY 1936, HERTZ & KENNEDY 1940.) Ha nincs B (mozgás), felelet, ez alacsony intelligenciára, sztereotipiára, apró­lékosságra enged következtetni. Depressziós hangulatnak is lehet jele. 1—2 B fele­let túlnyomóan reproduktív fantáziára — esetleg praktikus — intelligenciára vall, 3—5 B felelet közepes intelligenciát tükröz, 5-nél több B felelet ellenben produk­tív intelligencia, elméleti gazdagság jele. Az előzőkhöz hasonlóan, a mozgásválaszoknak is több fajtáját le­het megkülönböztetni. Így pl. KLOPFER a mozgásválaszok közé számította az állati mozgást is és FM-mel jelölte, az ún. „passzív mozgást" pedig .,m"-mel jelölte. A részletek mozgását, mint „kismozgást" is külön szokás jelezni: Bk. Itt is lehet szekundér (B sec.) és konfabulált (konf B) esetről szólni. A moz­gás- és színfelelet kombinációja: BFb. (Ennek is több fajtája lehet.) Végül, az átélésmódhoz tartoznak a színekre vonatkozó feleletek is. Ezekben Rorschach szerint a külvilággal szembeni affektív magatartás nyilvánul meg. A mozgásfeleleteknek ezért mintegy „ellenlábasai" (je­lük: Fb). A csak formára és színre reagáló feleleteket „az egocentrikus al­kalmazkodásra képtelen affektivitás" jeleinek tekintik Rorschach és követői. A színfeleletek hiánya viszont érzelmi szegénységre vall, a kül­világhoz fűződő kapcsolatok hiányát is mutatja. A szín-, forma-vála­szok (FbF) a labilitás elárulói. Többen foglalkoztak azzal, hogy némely vizsgált személy egyes szí­nes tábláknál (pl. a VIII.-nál) különösen zavart, vagy elutasító módon viselkedik. (Űn. „szín-sokk".) Ezt a szín-sokkot általában félelmi, szo­rongásos tünetnek tartják. A színfeleletek sorában külön szokták nyilvántartani a világos-sötét árnya­latokra vonatkozó („Hell-dunkel", jelük: Hd) válaszokat. (Vö. BINDER tanúim.) [13] A színértelmezések további fajtái: a) formáról színre haladás (jele: FFb); b) színről formára haladás (jele: FbF); c) „tiszta" színfelelet (Fb). Ennyit a válaszok egyes mozzanatairól és azok karakterológiai ér­tékeléséről. A jellemtípus megállapítása szempontjából, „diagnosztikai" szem­70

Next

/
Thumbnails
Contents