Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: Szempontok Rorschach formaértelmezési kísérleteinek megítéléséhez

Ewald BÖHM 1953-ban arra mutatott rá, hogy a Rorschach-teszt csak közvetve és feltételesen tud betekintést adni a személyiség ösztönös alapjaiba [8]. Bőven szaporítani lehetne az idézettekhez hasonló, óvatos, kritikus vagy szkeptikus megnyilatkozásokat — mai nyugati pszichológusok részéről. Ilyenféle álláspontok további idézése helyett inkább hadd hivatkozzunk egy olyan legújabb problémafelvetésre — Ernst BOESCH cikkére —, mely egészében a jelenlegi, ún. „projekciós tesztek" (melyek közé a Rorschach-teszt is tartozik) megalapozottságát, személyiségmegismerési, diagnosztikus értékét vitatja. Teszi ezt azon az alapon, hogy a projekciós tesztek kevéssé tisztázták a projekció okait, fokát, körülményeit — és ebből adódott, hogy olyan jelenségeket, tüneteket vetettek egybe, hasonlítottak össze, amelyek nem eléggé egybevethetők [9]. Ha az eddigiekhez hozzávesszük a szovjet pszichológia-tankönyveknek a Rorschach-teszttel kapcsolatos — nem véletlenszerű — tartózkodó magatartását, akkor nyilvánvaló, hogy a főiskolai oktatás folyamán nem elégedhetünk meg a ,,formaértelmezési kísérlet" egyszerű, objektív (vagy inkább: objektívista) ismertetésével, hanem kritikai ismertetésre kell törekednünk. Ez felel meg leginkább a szocialista iskolareform felsőoktatásra vonatkozó irányelveinek is: korszerű, pszichológiai műveltség meggyökereztetésére törekszünk, polémikus módon, a hallgatók kritikai érzékének fejlesztésével [10]. # A következő fejtegetések menete: I. Rorschach eljárásmódjának főbb mozzanatai. II. Pszichikai folyamatok és karakterológiai következtetések a Rorschach-tesztben. III. A megítélés és bírálat szempontjai (konklúziók). I. Mi a Rorschach-próba lényege? Módszerének lényegét szerzője tömören így fogalmazta meg: „A kísérlet abban áll, hogy véletlenül létrejött formákat, vagyis határozatlanul megformált alakokat érteimeztetünk." (H. Rorschach [1] id. műve, 15. lap.) A karakterológiai értelmezésre kerülő foltok, formák azonban nem akármilyenek, hanem megtervezőjük határozott feltételekhez köti a foltok karakterológiai használhatóságát. Milyeneknek kell a jellemvizsgálatra alkalmas foltoknak lenniök Rorschach szerint? a) A formák viszonylag egyszerűek legyenek. Bonyolult foltoknál a kísérleti tényezők számítása nehézkes. b) A foltok tegyenek eleget bizonyos térelhelyezési, ritmikai, szimmetriái követelményeknek. Ha ezek hiányoznak, akkor a táblák nem keltenek a nézőkre, a kísérleti személyekre eléggé képszerű benyomást. Ilyenkor sokan pusztán „pacnik"-nak tekintik azokat, nem tudják tárgyszerűen értelmezni. c) Vannak sajátos követelmények a foltok színezésével és a formák változatosságával kapcsolatban is. így pl. az egyszínű, szürkés-feketés árnyalatok mellett 65