Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: Szempontok Rorschach formaértelmezési kísérleteinek megítéléséhez

(pl. az I., III., V., VI.. VII. tábla) legyenek két alapszínű, vagy többszínűek is. Különös jelentőséget tulajdonított Rorschach és méginkább követői a színekkel, különösen a pirossal kapcsolatos reagálásmódnak („színsokk" [11], valamint annak, hogy mennyire észlelik a vizsgált személyek az árnyalatokat, tónuskülönbségeket, valamint a „kihagyott", fehér részeket, „negatív formá"-kat. d) Az alakkal kapcsolatban is számos követelmény merül fel. így pl. legyenek tárgyszerűen, könnyen egészként értelmezhető formák. Szerepeljenek viszont részletekre bomló, egészként nehezen, vagy alig értelmezhető formák is (pl. IV., még inkább X. tábla). A kísérlet lefolyása mármost Rorschach utasítása szerint a következő: A kísérletvezető egyenként a kísérleti személyek kezébe adja a táblákat. Megkérdezi: „Mi lehetne ez?" („Was könnte dies sein.") Megjegyezzük, hogy Tarcsay Izabella idézett magyar ismertetésében „Mi ez? Mire hasonlít?" kérdés szerepel. Ez pontatlan fordítása Rorschach kérdésének, mert ott feltételes mód szerepel („kennte"), ami egyébként szerencsésebb és találóbb is, tekintve, hogy a foltok nem valóságos tárgyábrázolások, hanem különféle értelmezést, hasonlítást engednek. Ezért a határozott, kijelentőmód alkalmazása („Mi ez?") voltaképp félrevezető. Ezután a kísérleti személy válaszol a kérdésre, értelmezi az egyes táblákon észlelt foltokat. A kísérletvezető törekedjék arra, hogy minden táblára legalább egy választ kapjon, természetesen mindenféle kényszerítő vagy szuggeráló mozzanat kiküszöbölésével. Rorschach elvetette az előre megszabott válaszadási, expozíciós időt. A gyanakvó vizsgálati személynek szemléletesen (pl. itatóspapíron) bemutathatja a kísérletvezető a foltok létrejöttét. Egyébként magyarázatot, bővebb felvilágosítást adni nem szabad. A válaszadást Rorschach és tanítványainak tapasztalatai esetében normális egyének ritkán utasítják el, még merev elmebetegeknél is viszonylag ritka az elutasítás. Rorschach utasításai szerint a kísérletvezetőt a passzivitás jellemezze a kísérlet végrehajtása közben. Kivételesen, indokolt esetben mégis lehetségesnek tart bizonyos aktivitást a kísérletvezető részéről, nevezetesen a következő esetekben: a) Figyelmeztetheti a vizsgált személyeket, hogy a táblákat szabad megforgatni; b) Egyszer-egyszer bátoríthat is — szigorúan tartózkodva azonban faggatástól, segítéstől, szuggerálástól. A bátorítás csak arra irányulhat, hogy a vizsgált személy nyugodtan mondjon el bármit, amit a táblákról tud, akar. Az egyes táblákra adott válaszokat, valamint általában a kísérleti személyek magatartását, a válaszok időtartamát, körülményeit pontosan jegyzőkönyvezni kell [12]. 66