Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: Szempontok Rorschach formaértelmezési kísérleteinek megítéléséhez

A vizsgálatok klinikai vonatkozásban egyes kórformák felismerésénél, elkülönítésénél használatosak, de személyiségvizsgálati alkalmazásuk is kiterjedt." A „Pszichológiai Atlasz" szövege itt példaszerűen, röviden utal arra, hogy Rorschach és követői a feleleteknek milyen vonásait tartják lényegeseknek: az egész- vagy részletszerűséget (ún. „felfogásmód"); a feleletek tartalmi vonatkozásait: helyes formalátást, sablonosságot, vagy eredetiséget („vulgáris" vagy „originális" feleletek), mindezekre később visszatérünk. Helyesen emeli ki elsősorban a módszer pathopszichológiai alkalmazását és azt, hogy normális személyek vizsgálatára is alkalmazzák. Kritikailag viszont nem foglal állást Rorschach eljárásmódjával szemben —, de ez nem az atlasz, hanem a tankönyv, illetve az előadás feladata. A szovjet pszichológiai tankönyvek, (kézikönyvek többnyire nem. foglalkoznak a Rorschach-teszttel. ARTYÓMOV egyetemi pszichológiai-tankönyvének legutóbbi, 1958-as kiadásában találkozhatunk az „esztétikai észlelésiről szóló fejezetben egy tintafolttal (vö. 1. ábra), mely némileg emlékeztet Rorchach IV. táblájának figurájára. (Annál azonban lényegesen „legömbölyítettebb", harmonikusabb benyomást kelt.) Artyómov a közölt tintafoltot arra hozza fel példának, hogy ugyanazt a foltot különböző emberek másként értelmezhetik [4]. * * * A Rorschach-teszt gyakorlati, karakterológiai használhatóságának megítélésében eltérő álláspontokkal találkozhatunk a mai pszichológiában. Nyugati pszichológusok között a Rorschach-specialisták, követők valóságos tábora alakult ki, akik külön folyóiratokat, kiadványsorozatokat adnak ki. Jellemző megnyilatkozás e táborból a svájci Walther MORGENTHALER-é, aki szerint a Rorschach-teszttel a személyiség egészét központibban lehet megragadni, mint bármilyen más tesztmódszerrel [5], Más nyugati pszichológusok jóval óvatosabbak a Rorschach-eljárásmód értékelésében; elismerik ugyan előnyeit, de figyelmeztetnek fogyatékosságaira is. Pl. Erich STERN szerint a Rorschach-teszt alapján következtetni lehet ugyan egyes érzelmekre, de Rorschach eljárásmódja „semmit sem mond az egyén konkrét élményeire és élettörténetére, életvitelére vonatkozólag" [6], Ilyen szempontból E. Stern többre becsüli a Murray-féle „Tematic Apperception Test"-et [7] és a van Lennep-féle, ún. „4 kép teszt"-et. 64