Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: Szempontok Rorschach formaértelmezési kísérleteinek megítéléséhez

Dr. BERENCZ JÁNOS tanszékvezető főiskolai docens: SZEMPONTOK RORSCHACH FORMAÉRTELMEZÉSI KÍSÉRLETÉNEK MEGÍTÉLÉSÉHEZ A XX. századi pszichológia egyik ismert, igen elterjedt személyiségvizsgálati módszere RORSCHACH svájci orvos-pszichológus „tintafolt-értelmezési", formaértelmezési kísérlete. (Módszerét röviden Rorschach-tesztnek, Rorschach-próbának szokták nevezni.) Idevonatkozó összefoglaló műve 1921-ben jelent meg [1]. Azóta — különösen az 1930-as évek óta — szinte bámulatos „karriert" futott be a Rorschachteszt a nyugati országokban, s a róla megjelent publikációk száma napjainkban eléri a kétezret [2]. Hazánkban sem ismeretlen a Rorschach-próba. TARCSAY Izabella 1940-ben napvilágot látott részletes ismertetése óta a különböző tudományos és népszerűsítő művek egész sora tesz róla — hosszabban vagy rövidebben — említést [3]. A legújabb magyar pszichológia-tankönyvek közül a felsőfokú tanítóképző intézetek számára készült „Általános lélektan" közöl enynyit a Rorschach-próbáról (Tankönyvkiadó, 1959. 145. 1.): „Igen elterjedt az ún. Rorschach-féle eljárás ..., melynek lényege, hogy a vizsgált egyén elmondja, mi mindent (formát, képet, jelenetet, folyamatot stb.) vél látni bizonyos színes tintafoltokban. A feleletek értékelésének módjait elég gondosan kidolgozták." Az említett tankönyvnél sokkal konkrétebb, didaktikailag is jól értékesíthető anyagot ad kitűnő pszichológiai segédkönyvünk, GERÉB György ,,Pszichológiai Atlasz"-ának nemrég megjelent (Bp. Tankönyvkiadó, 1960.) II. kiadása, mely a 158-163. oldalakon a 10 Rorschachtábla reprodukcióját és az eljárásmód tömör, világos jellemzését is adja. Megjegyezzük, hogy a Rorschach-eljárás ismertetése a Geréb-atlasz I. kiadásában még nem volt meg. Az idézett II. kiadásban a következő rövid jellemzés olvasható a 158. oldalon: ,.Szürkefehér és több színű, összehajtás után szimmetrikusan képzett tintafoltok „felszólító jelleg"-et képviselnek a vizsgált személy számára. Jegyzőkönyvben rögzítik az egyes képekre adott válaszokat s jelölési formákkal számszerűen is összesítik és értékelik ezeket. A feleletek osztályozása, elemzése és minősítése elsősorban abból indul ki, hogy a vizsgált személy válaszai az egész képre, annak részeire vonatkoznak-e, sablonosak vagy különösek, s milyen mértékben találóak tartalmi megállapításuk, ezek sorrendje, egymás közti viszonya tekintetében. 63