Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

IV. Miscellanea - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György levele a budai egyetem tanáraihoz

A Budai Nagy Társaság főtanítóihoz Uraim! Olyan vagyok előttetek mint a fövenyes pusztákon magában buj­dosó szarándok, ki szomjúsága miatt ellankadván, forrásvízért sóhajt. Megengedjetek, hogy egy isméretlen ifjú hazafi csendes életének homályosságábul a magasságra, hol laktok, szemeit felemelni bátor­kodik. A magyar csillagzat alatt tévelygő szomjú tudomány kéri tőletek életét és újulását, ne tagadjátok meg tőle jóságotokat. Ti vagytok, kiket a királyi nagyság nemzetünk koronájába oly ragyogó gyémántul helyheztetett, melynek fénye csak bölcsességgel, emberiséggel és e széles világ dolgainak mindennémű esmeretségével tündökölhetik. Légyetek kevélyek azért, hogy a magyarság tudományokban való di­csőségének mívesivé választtattatok. Ha régen Nagy Lajos és Hunya­diak vitézséggel nemzetünket Európának csudájává, Ázsiának rette­gésévé, a keresztény világnak pedig i^édelmévé tehették, ezzel hazánk­nak halhatatlan nagyságát, méltóságát szülhették: gondoljátok meg, hogy ha ti ugyanazon hazát a bölcsességnek útján tudományaitokkal oly magasságra emelitek, bizonyosan Lajosok. Hunyadiak és Andrások lésztek. Szerencsések vagytok, hogy egy olyan nemzetbe kezdhetitek a bölcsességet, nagy erkölcsöket sokasítani, melynek szabadságai van­nak: tudjátok úgyis, hogy a rabság igen nemes lelkeket soha nem szülhet, sőt a fejedelmekhez való igaz jobbágyi hívség is csak szabad­ságba lakhatik; azon hívség, melynek emberi szívben kell élni, a rab­szolgákbul kiköltözik, úgy hogy: mikor ezeknek azt kellene mondani: emlékezzetek meg róla, hogy emberek, hazafiai és hívek vagytok, tehát csak vállaikon csüngő láncaikat csörgetik meg, s azoknak szo­morú hangjátul kényszeríttetnek osztón minden emberi nemes érde­mek szabad hivatalának elkövetésére. Lássátok hát, hogy az ember ott, hol minden emberi szabadságot elveszt, emberi méltóságábul isten és természet ellen levetkeztetve csak iga-barommá s idegen hatalom által mozgó eszközzé változik. Látunk ily szomorú sorsot embertársaink közt még Konstantinápolyba, és több oly pogány uraknál, de e nyomo­rúságot keresztény fejedelmek alatt nem hisszük, kik törvények által uralkodnak mindenütt. Boldogok az oly tanítók, kik bátor lelkeknek beszélhetik az igazságot és nagy dolgokat. Megvan nektek is, Uraim, ezen nemes boldogságotok, légyen hát az egész emberi nemzetnek és a. magyarságnak szerencséjével halhatatlan dicsőségteknek első szege­letköve az emberi szabadság s a felebaráti szeretet, melyekbe oltjátok bé a királynak örökös hűségét, tudván azt, hogy a rabok láncaikat hívség­gel védelmezni nem szokták, és nem is gondolnak véle, akar ettül, akar amattul vonszoltassanak. Az emberi természet mindenkor csak önnön maga javáért hív, annak, kitől azt veheti. De ahol minden javá­tul, gyönyörűség étül megfosztatik, ott kegyetlen, kétségben esett és hitetlen szokott lenni; nem is lehet különben, mert ki hajoljon oda, hol jót nem érezhet, hanem fájdalmat széd. Az ördögök csak sanyar­.637

Next

/
Thumbnails
Contents