Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Pelle Béla—Perge Imre: Tittel Pál élete és munkássága

1320-ban már úgy látszott, hogy megtörik a jég. „Astronomiai értekezés az 1820-ik esztendőbeli nevezetes nap-fogyatkozás alkalmatosságával" című dolgozatának bevezetőjében, amely a Tudományos Gyűjteményben jelent meg, a következőket írja [26], . . .„Második esztendő telik immár; hogy ezek szemeim előtt forogván, sokszor kedvem vala ilyetén Hazámfiainak hasznokra régolta gyűjtögetett, s szeretett hivatalom tsendesebb óráiban éreltetett astronomiai szerzeményeimet tsak ugyan e Tudományos Gyűjteményben, szakaszonként rendbe közre botsájtani. Ennek minél elébb el kezdésére ingerelhetett ama nem éppen megvetendő környül állás is, hogy ekképpen én lehetnék első magyar tolmátsa az égi testek törvény-könyvének. De némely helyes tekentetek miatt, nem tsak ez óráig halogattam e nemű kedvem tellyesitését, hanem egy ideig ezen túl is magamnál tartom. Jelenlévő írásomnak egészen különös a tárgya, úgy mint a jövő Kis-Asszony Havának 7-ik napján történendő tetemes napbeli fogyatkozás, mellyről tellyességgel hallgatván, legjobb Barátaimtól sem remélhetnék igaz jussal botsánatot. Már különben is látom, némelyek tsak irgalmasságból nem kérdezik tollem: mit tsináljak? Igaz ugyan, hogy ezen égi tüneményről Littrow Űr egy nemigen régiben közre botsátott ditséretek könyvetskében, és Gerling Úr még 1812-ikbe elég bőven értekeztek légyen: azonban egyiknek is, másiknak is tulajdon tzéljaik lévén, mind csak erre figyelmeztek s ettől fogva nékem is hagytak tetemes kalászokat hátra. Tzélom ezt használni. . ." Majd lejjebb a következőket írja: ,,. . . A Parallaxisok számvetése egy a legunalmasabbak közül az astronomiába; különbféle regulákat szabtak, annak könnyebb véghezvitelére, s tsak nem kiki más Úton, indult vala néki. Föl tartom magamnak ezen számvetés tudományát egy értekezésbe tökéletesen s oly együgyűen és világosan elő adni, hogy semmi kívánható e dologban ne maradjon többé hátra. Már készen is vagyok vele, de sok volna ide iktatni." Említésre méltó még, hogy Tittel egri működése alatt egy időben a líceumban astronomiai órák is folytak. Ugyanis 1819 novemberében az érsek egy levelet intézett a liceum igazgatójához, amelyben azzal a megokolással, hogy az uralkodó a bécsi csillagvizsgálóban elrendelte a csillagászat tanítását, ő is előírja, hogy a liceum órarendjébe illeszszék bele a csillagászat oktatását [27], A líceum igazgatója, Durtsák János a Tittellel folytatott tárgyalások eredményeképpen közli az érsekkel, hogy a kedd és csütörtöki napokat jelölte meg az asztronómia tanítására. Megjegyzi azonban, hogy erre a hallgatókat kényszeríteni nem lehet, mert az órarendben ez a tárgy nem szerepel. Néhány nappal később Tittelnek mégis panasszal kellett fordulnia az érsekhez, hogy Durtsák akadékoskodik az órarend összeállításánál és a meghirdetett kollégiumokat olyan időre tette, amikor azokat a diákok nem hallgathatják. A csillagászat tanításáról egyébként Tittel az előbb említett munkájában a következőket írja [28]: .606