Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Bély Miklós: A tanulók fizikai és pszichikai sajátosságainak szerepe a testnevelésben

iékhelyzet, vagy a versenyküzdelem, mint külső ok) az ,,önmozgás"-ra ható erőt jelent és a megfelelő dinamikus sztereotípia, valamint a szük­séges képességek között ellentmondást hoz létre. Ilyenkor ellentmondás aiakul ki pl. az elégséges képességek és a hiányos jártasság, vagy a megfelelő készség és az elégtelen képességek között. Az ellentétek harca az újnak kedvez és az ellentétek feloldásával a dinamikus szte­reotípiában új kapcsolatokat, a képességek új minőségét hozza létre és ezáltal a fejlődést biztosítja. Csak így érthető, hogy az ellentmondások feloldásának eredményeként a testgyakorlati készségek kialakítása a testnevelő képességek mennyiségi fejlődését, ugyanakkor a testnevelő képességek fejlődése a testgyakorlati készségek minőségi fejlődését biz­tosítsák. Ez a folyamat egyben a testnevelés egyik igen konkrét és je­lentős feladatának teljesítését is jelenti. Olyan készségek kialakítására törekedjünk, amelyekhez szükséges képességek fejlesztésének lehetőségével tanítványaink rendelkeznek. Ez a megállapítás számunkra azt jelentse, hogy tanítványaink az élet­kori sajátosságok olyan fejlettségi szintjével rendelkezzenek, melyek az oktatás tárgyát képező gyakorlást — a képességek hiánya miatt -— sikertelen kísérletekkel értelmetlen erőfeszítésekből álló, haszontalan időtöltéssé ne tegye. Ha a tanulók fizikai és pszichikai életkori sajátos­ságai nincsenek azon a fejlettségi fokon, amelyek az oktatás tárgyát képező mozgástechnika elsajátításához szükségesek (pl. a követelmé­nyek nehézsége és a képességek hiánya miatt kialakuló ellentmondás esetében), a gyakorlás erőszakolása helytelen dinamikus sztereotípiát hoz létre. Ilyenkor a gyakorlás a testnevelést negatív értékű hatásered­ményekkel telítheti. Ezért a testnevelésben, az ilyen esetek elkerülése érdekében, jelentősnek tartjuk a tevékenység elemzése során az ellent­mondások gátló tényezőinek feltárását és azok kiküszöbölését. Ha sike­rül leküzdenünk a megoldást gátló tényezőket, az ellentmondások fel­oldására irányuló erőfeszítésekkel — gyakorlással — a mozgástechnika elsajátítása sikeres lehet. (Ezért pl. a technikai követelmények okta­tásában a differenciált nehézségi fokok kialakítását, az oktatás logikai menetében a speciális előgyakorlatokkal — rávezető és céltorna gya­korlatokkal — a szükséges testi képességek fejlesztését jelentősnek tart­juk.) Ez biztosítja, hogy a tanulók életkori sajátosságainak fejlettségi fokát úgy javítsuk, hogy azáltal a tevékenység eredményes gyakorlását a tanulók könnyen, gyorsan, kedvvel, tudatos aktivitással végezzék és az oktatási feladatot teljesítsék. A pozitív értékű egyéni sajátosságok elfojtása az életkori sajátos­ságok negatív értékű fejlődésének lehetőségét teremti meg. (Ha a ta­nuló különleges ruganyossággal rendelkezik és jó magasugró, de nem adunk neki arra alkalmat, hogy kiemelkedő képességének megfelelő teljesítmény elérésére törekedjék és a neki megfelelő magasságot is ugorhasson — elkedvetlenedik. Kielégítetlen, jogosnak vélt vágya és különleges képességének tudata között kialakított ellentmondás modor­talan magatartásban, durcáskodásban oldódhat fel. Ennél a tanulónál ez a folyamat olyan jelenségben is megnyilatkozhat, hogy más test­59

Next

/
Thumbnails
Contents