Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Bély Miklós: A tanulók fizikai és pszichikai sajátosságainak szerepe a testnevelésben

Azonos játékhelyzetek, vagy gyakorlatok követelményei a tevékenységben szerephez jutó organizmusunkban a belső ellentmondások láncolatát teremtik meg. A játékhelyzetből fakadó környezeti ingerek hatására (mint külső okra) ellentmondás alakulhat ki a tanuló vágya és csekély önbizalma, kiváló képessége és gyenge akarata, fejlett felelősségtudata és hiányos közösségi érzése stb. között. („Szeretnék kosárra dobni, de úgysem találok bele. Inkább a tiszta helyzetből a labdát társamnak átjátszom. Ha ő nem dob kosarat, akkor nem engem szidnak . . .") A belső ellentmondások láncolatának feloldása során az oksági összefüggés és kölcsönhatás érvényesülésekor létrejövő egységes biológiai folyamat (az új irányában megnyilatkozó erősebb hatás érvényesülése) az organikus és funkcionális változások kialakulását — pozitív irányú fejlődést — segíti elő. A tanulók, a testgyakorlati mozgások technikai követelményeit ellentmondások feloldása útján teljesítik. Ha a követelményt a tanuló fejlettségi szintjét túlságosan meghaladja, akkor az ellentmondást nem tudja sikeresen feloldani, a követelményt nem tudja teljesíteni. Ezért csak a mozgástechnika elsajátítását célul tekintő tanulónál, a szorgalmas, de sikertelen próbálkozások a régi rögzítését támogatják és az új tevékenységhez szükséges jártasság a tanulóban nem tud kialakulni. (Gondoljunk pl. a nyújtón végzett billenés gyakorlására, aminek eredményeként a tanuló a billenést nem tanulja meg. Ugyanis csípőjének hajlításával az előrelendület végén nem tudja lábafejét a nyújtóhoz emelni. Ilyenkor a követelmény és a gyengén fejlett hasizmok között, vagy: a mechanika törvényszerűsége és a tanuló hiányos ismerete között olyan ellentmondás van, amit a puszta gyakorlással nem lehet rövidesen és sikeresen feloldani. Meg kell találni az okokat, melyek az ellentmondások sikeres feloldását akadályozzák és megfelelő eszközök alkalmazásával kell az ellentmondások feloldásának lehetőségét megteremteni. Az előbbi példánál nyilván a hasizmok fejlesztésével, illetve a tevékenységhez szükséges ismeretek közlésével lehet és kell eredményt elérni.) Jártasság és készség. A billenés végrehajtásában felismert gátló tényezők megfelelő javításával a tanuló elsajátítja a billenést. A billenés tanulásakor és gyakorlásakor az ellentmondások útján kialakított régi és új közötti harc eredményeként a központi idegrendszerben, a nagyagykéregben is jelentős fejlődési folyamat történik. A billenés sikeres végrehajtásához szükséges idegkapcsolatok szövevényes összefüggései ugyanis kialakulnak. Ha a billenés végrehajtását feltételes reflexnek tekintjük, akkor ahhoz szükséges központi idegrendszerben kialakított idegkapcsolatok sorozatát dinamikus sztereotípiának nevezhetjük. A jártasság és készség a dinamikus sztereotípia fejlettségének minőségi meghatározói. A jártasság fokán a sikeres mozgástechnika sztereotípiájának aktivizálásához még a tudat funkcióinak bekapcsolása szükséges. Ha a sikeres mozgástechnika sztereotípiája a tudat funkciója nélkül — automatikusan — aktivizálja a megfelelő képességeket, úgy 3 dinamikus sztereotípiának azt a minőségi fejlettségi fokát készségnek 57