Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvy-Nagy Zoltán: Torkos János, mint a hazai kémia egyik úttörője

is tanúskodik [11]. Az ott felsorolt, kéziratban hátrahagyott művek közül kettő is foglalkozik a vizekkel. Utolsó műve is ezzel, a Fertő tó vizével foglalkozott. „Miközben ez a buzgó természetkutató éppen ennek a tónak a leírásába mélyedt el, hasznos munkája mellől ragadta el a halál, tudósvilágunk nagy kárára" — írja Weszprémi [30]. Az Országos Levéltár is őrzi Torkosnak egy 1759-ből származó víz­vizsgálati jelentését [31]. Másik kéziratban maradt, azóta valószínűleg elveszett munkája Zólyom és néhány más megye összesen negyven ásványvizének leírását tartalmazta. Weszprémi nem közöl évszámot e dolgozatra vonatkozóan, azonban minden valószínűség szerint 1754-ben készülhetett. Erre utal ugyanis egyik köny vének előszava, amelyben említi, hogy ebben az év­ben „felsőbb rendeletre Zólyom megyébe néhány ásványvízforráshoz tett utazás"-t [7], Részletesen felsorolja Weszprémi a vizsgált 40 ásványvíz csopor­tosítását is. Sajnos nem tudjuk, mely vizeket foglalt az egyes csopor­tokba, így nem hasonlíthatjuk össze egy modern szakmunka álláspont­jával. így is szembentűnő, hogy aránylag sok hasonlóság van Torkos és pl. Papp Szilárd [26] által felállított csoportok között. Torkos csoportosítása: 1. Igen kevéssé vagy alig vitriolos és vasas, alkális mészföldet tar­talmazó Seltervíz-szerű vizek. 2. Vitriolosabb és vasasabb alkális savanyúvizek, amelyekben a savanyúság van többségben, s ásványi középsót és terra seleniticá-t tartalmaznak, a Spa-i savanyúvízhez hasonlítanak. 3. Igen vitriolos és vasas alkális savanyúvizek, amelyekben az alkáli van többségben; részint ásványi középsót, részint alkális sót és alkális selenitico-spatosa-t tartalmaznak; a pyrmonti, égeri és rohicsi vízhez hasonlítanak. 4. Vitriolos-vasas langyosvizek, alkális és középsót, sűrű okker- és tufaföldet tartalmazó vizek, fürdésre használják [30]. Hogy az egyes vizek vizsgálatát Torkos milyen módszerekkel haj­totta végre, arra vonatkozóan jó felvilágosítást kaphatunk nyomtatás­ban megjelent műveiből. Az egykorú művekkel ellentétben, igen jól rendszerezetten építette fel vizsgálati eljárását és ezekről jól áttekinthető módon számolt be. Az almási víz vizsgálata közben 8-féle eljárást alkalmaz. A továbbiak­ban az ő beosztását követve ismertetem ezeket az eljárásokat. I. Folyékony kémszerekkel való vizsgálat. Vegyszerei, amelyekkel dolgozott, elég változatosak, s megegyez­nek azokkal, amelyeket abban a korban általában használtak. Néhány fontosabb vegyszere: lúg (hamuzsír), rákszem, kénsav, salétromsav, sósav, ammónia, borax, borkő, ecet, cukor, tej, szublimát, gubacs, viola­főzet, mészvíz, ólomacetát, vasgálic. Részletesen leírta, melyik vegyszerrel, milyen változást kapott, .568

Next

/
Thumbnails
Contents