Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Zétényi Endre: Adatok az egri szőlők telepítés földrajzához

eltejedését ez utóbbi körülmények magyarázzák, mivel a túlkötött nyiroktalaj nagy százalékban szerepel. A talajféleségek elterjedése A bor minősége, a szőlő zamata az éghajlati viszonyok és a fajtatulajdonságok mellett a talajféleséggel is kapcsolatba hozhatók. A termőtalajok alapjait itt főleg miocénkori riolittufa málladéka s oligocén agyagból keletkezett talajféleség, ritkábban löszös, homokos üledék adja. A Stefanovits Pál—Szűcs László-féle (1954) talajtani térkép az Eger vidéki talajokat a barna erdei talajok közé sorolja. Ezen belül a vizsgálatokat végző szakemberek a szőlőterületek talaját részletekbemenően osztályozták. (Csoportosításukban a híres mezőgazdasági szakíró, Thaer beosztását, nomenklatúráját használták. Thaer a talaj szövetét, fizikai és kémiai tulajdonságait vette alapul.) Megkülönböztettek nyirok, agyagos-nyirok, agyag, agyagosvályog, homokosvályog, olykor tufás, homokos talajokat. A dombok gerincén a nyirok vagy a tufa, lankákon az agyag, völgyekben a vályogos, homokos összetétel a gyakori. A nyirok (a nehéz, vöröses agyagtalaj) síkos, ragadós, nehezen művelhető. Az agyagtalaj iszap és agyagtartalma kb. 80 százalék. A morzsák kemények. A nagyobb rögök nehezen aprózódnak fel. Nedvesen dörzsölve szappanszerű tulajdonságot mutat. Szárazon repedezik, művelése sok erőt igényel. A vályogos agyagtalaj is elég kötött, agyagtartalma tetemes. Nedvesen tapad, szárazon művelve még produkál rögöt. A tiszta vályogtalajban a homok és az agyag feles arányban szerepel, ezért középkötöttnek minősül, könnyen művelhető. A homokos vályogtalajban a morzsák gyenge nyomásra szétomlanak. Könnyen melegszenek. Csemegeszőlő telepítésére kiváló. A tiszta homokos talaj igen kis térre szűkül. A talajféleségek elterjedésének aránya Egerben: nyirok 31 százalék, agyag 43 százalék, agyagos vályog 18 százalék, homokos vályog 3 százalék, homok 2 százalék, tufa 3 százalék. A talajféleségek kötöttségi foka a szerkezetből következik. A felvétel alkalmával a nyiroktalajokat erősen kötöttnek, az agyagos talajt kötöttnek tüntették föl, de előfordult olyan osztályozás is, hogy a nyiroktalajt a kötöttek közé, az agyagost a túlkötöttekhez sorolták. Ezen a téren az alábbi százalékos megoszlás adódott: Erősen kötött Kötött Közepesen kötött Laza 23,2 százalék; 54,0 százalék, 20,4 százalék; 2,4 százalék; .550