Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A majorsági gazdálkodás uralkodóvá válása a veszprémi püspökség sümegi uradalmában (1751—1802)

regálékat árendafizetés ellenében még egyelőre a parasztoknak engedte át, ennek ellenére az úrbérrendezés itt is törvényesítette azt a fordulatot, amelyet a majorsági gazdálkodás uralomra jutása idézett elő. Az úrbéres állomány a maga egészét tekintve, többé-kevésbé merev — bár még most sem zárt — határok közé szorult, a robot pedig egyre fokozódó terhet jelentett. Az egykor viszonylag kedvező helyzetben levő volt szerződéses jobbágyak ajakáról az 1800-as években már áradt a panasz, hogy az „Uraságot illető robotink száma mód nélkül és elviselhetetlenül felemeltetett" [17]. De nemcsak a veszprémi püspökség, mint földesuraság, hanem a Habsburg államapparátus és a megye is súlyos terheket rakott a parasztság vállára. Állami vonatkozásban főképp a katonáskodás, az idegen katonaság eltartása, a hadiadó és a vármegyei terhek nyomták a paraszt vállát. A majorsági gazdálkodás kiépülésével, a faluhatár kitöltésével, s a természetes szaporodás okozta telekaprózódás folytán a sümegi uradalomban is előrehaladt az elzselléresedés, az elszegényedés folyamata. A jobbágybirtokoknak nemzedékről nemzedékre végbemenő feldarabolása folytán a jobbágy birtok mérete 1/8 teleknél kisebbre szűkült, azaz jobbágy telki állományból zsellértelki állománnyá alakult át. Ezenkívül a XIX. század elejétől kezdve, sor került a jobbágyok és zsellérek kezén levő úrbéres földek megcsonkítására is. A sümegi uradalom parasztlakosságából már 1802-ben 58 százalék zsellér volt [18]. Kategória Telek Sümegi uradalom 1802 1 1/2 1 4 4 I. 8 0.7 °/o 7/8 13/16 6/8 11/16 5/8 9/16 4/8 21 1 29 3 40 19 59 II. 172 14,90 0 () 7/12 3/8 5/16 2/8 3/16 1/8 1/16 24 68 40 59 22 45 36 III. 294 25,6 % Házas zsellér Házatlan zsellér 513 162 IV. 675 58,8 % .521